A torony üresen áll, a tenger és a kikötő legszélén, a hely oldalában. Már maga a feljutás is komolyabb fizikai kihívás, nem beszélve a bejutásról. De téped nem olyan fából faragtak, mint akinek ez gondot okoz. Amíg mászol felfelé a sós szél, a rothadó hal és a kikötő szaga ivódik az orrodba. Ujjaid a faragott köbe kapaszkodnak, ami valaha fehér és sima lehetett, de mára szürkére és barázdáltra koptatta az időjárás. A tapintása hideg, nyirkos és szemcsés a sótól. A második emeleti ablakig kellet magadat felhúzni, mert az ajtót eltemette egy kőomlás, gyakorlatilag az alsó szint külsőjével együtt.

A magammal hozott felszerelést belepakolom a hátizsákba, majd a tekercs kötelet sajáa magával a hátamra kötöm úgy, hogy minél kevésbé zavarjon, előtte viszont gondosan, de lazán elkötve a végeit, hogy ne tudjon megbomlani a tekercs. Amikor felértem, lebontom a hátamról, kitekerem és az egyik végét ledobom Cymarnak, hogy kösse rá a hátizsákot. Felhúzom, aztán körülnézek, hogy van-e odafent olyan stabilabb tereptárgy, amihez rögzíteni tudom a kötelet.

In reply to Kais Kouro (msg # 2):

Egy kiálló kő megfelelőnek tűnik, bár nagyobb súly, mozgás okozhat gondokat. Újév kezdete pár napja volt, ennek megfelelően hideg van, hó szállingózik, apránként ráfagy a kövekre. Gond nélkül felhúztad társadat a  felszereléssel együtt. Amikor beléptek az első szobába a romokat látjátok. Törött bútorok, málladozó vakolat. A helynek hal, penész és elmúlás szaga van. A szemetek kezd lassan hozzászokni a fényviszonyokhoz, valaha a hely Ranilnak, a napistennek lehetett ajánlva [extra infó vallásismeret után], Napfelkelte, napnyugta és delelő nap az óceán vize felett a maradék három falon mozaikból kirakva, pár helyen sérült. [extra infó észlelés után]. A padló masszív, kőből faragott felettetek és alattatok is. A madarak ürüléke és az apró kavicsok sóval keveredve csikordulnak a talpatok alatt, olyan hangot hallatva amit a nyelved alatt és a fogaid között lehet érezni.
Legalább két emelet lehet alattatok és egy felettetek. jobbkéz felé egy nehéz, alacsony ajtó kőből zárva. Ezen az oldalon nem látni zárszerkezetet.

Nincs minden kérhető akció kinn.

Miután fölértem kissé kifújom magam, majd körbenézek.
- Hát itt sem tegnap takarítottak... - morgom - nézzünk körül alaposan. Ha jól látom Ranil fennhatósága alá tartozott ez.

Ezzel alaposan megnézem a helységet ahol vagyunk, a mozaikokat - az ábrák vallási jelentőssége és a sérülések módja (idő, fizikai rongálás, csata nyomai, stb) - és megpróbálom meghatározni, hogy milyen régóta lehet elhagyatott a helység.
Eztán kinézek, hogy milyen a kilátás a toronyból.

Vallás ismeret: valami nem stimmel, Ranilt mindig ereje teljében szokás ábrázolni, az égen fenn, felhők nélkül. Az ikonográfia stimmel, de a képek nem.

Észlelés: olyan, mintha valaki gondosan, óvatosan leverte volna a képek alját, látsz is pár csempe darabot, ami a földön hever, de túl kevés három képnek...

Szakszerűen összetekerem és elteszem a kötelet. Cymar megjegyzésére szórakozottan bólintok, közben keresek egy kb. ökölnyi követ, amivel szeretném módszeresen végigkopogtatni a falakat és a padlót, hátha találok valami rejtett szerkezetet, zugot, ajtót, akármit. A mozaikos részt nagyon óvatosan vizsgálom, azt nem terveztem tovább rongálni, leginkább a kapu környékén kutatok. Továbbá felmérem, hogy milyen magas a plafon, van-e mód feljebb jutni innen. Először arrafelé indulnék, tekintve hogy abban az irányban biztosan véges számú emelet van, míg lefelé nem tartom kizártnak, hogy még a sziklába is fúrtak lejáratot a földszinti szint alá.

Észlelés 24, a fenti irányt figyelembe véve

Bár végig kopogtatod a padlót, ami erre hol halkan, hol élesen vissza jelez nem egyszerű az eredmény a padló és plafon esetén. Üreges, de ez lehet a természetes tér, de a kialakitott üreg jele is a két szint között, a füled sajnos nem tud konkrétabb választ adni.

Ellenben amig ezen ügyködtél megtaláltad a mozaik megmaradt darabjait és valami fémmel bevont üveg törmelékét is, apró darabok, valaki nagyon dühös lehet, vagy fontos volt neki, hogy alaposan "végezzen" vele.
Talán ha elég ügyes a kezed valamit össze tudsz pakolni a mozaikból.

A beltér legalább négy méter és van egy hasadás a tetőn, amit kintről láttál, de az már a szerencse kérdése lenne, hogy biztonságban fel tudsz e a csúszós jeges falon mászni.

Felettetek látsz egy csapó ajtót ami valószínűleg felfelé vezet, de valaki végzett a bútorokkal, így a "zár" üresen tátong (ez egy kör alakú bemélyedés ami a helyén tartja a plafonon az ajtót, talánegy centi sincs) és nincs annyi törmelék, hogy stabilan felálj rá, kérdés van e mód másképp kinyitni?

Ha már megvannak a mozaikok hiányzó darabjai, akkor egyelőre azt rakjuk ki. Türelmesen megpróbálom rekonstruálni a képeket, hátha van jelentősége, az ilyeneknél sosem lehet tudni. Cymarnak is szólok, hogy megvannak a kóbor darabok, egészítsük ki az ábrákat. Megvizsgálom az üvegcserepeket is... talán tükör lehetett valaha? Megkérem Cymart, hogy nézzen már rá, hogy fedez-e fel rajta nyomokban mágiát.

In reply to Kais Kouro (msg # 8):

Sajnos aki leszedte ezeket a falról igyekezett eléggé vandál módon össze törni őket, sokon van valami fehér kötöanyag, amit maradéktalanul nem tudsz leszedni, de a kép össze áll nagyjából:

Apró kis figurák (talán kecske álarcban? Talán hal maszkokban? Eléggé károsodott a zománc) valamiféle rituális szertartás mutatnak a be a nap felé (valamiféle sugarakat vezetnek körbe) de a kép eléggé sok darabja hiányzik, hogy lásd az egészet vagy a végeredményt.

Mágiát, aktívan nem érez varázsló társad, rúnákat nem lát, ami ismerős lenne neki.

Támadt egy ötletem. Ha itt a nap sugarait vezették körbe, akkor az az üvegtárgy valószínűleg tényleg tükör lehetett, vagy esetleg valami lencse. Van nálam egy kis fém kézitükör, azzal kiállok a nyíláshoz, amin bemásztunk, és megpróbálom a fényfoltot odairányítani először a plafonon levő zárszerkezetre, majd a nagy kőajtóra.

In reply to Kais Kouro (msg # 10):

Sajnos egyik megoldás sem okozott a teremben változást, de (5 szerencsepont) az intuíciód azt sugallja nem vagy teljesen rossz irányban.

Segítek Kaisnak a töredékek összerakásában, minden "teológiai" tudásom és ügyességem bevetve. A toronyból látszó kilátást és a városhoz képesti helyzetet is beleszámítva próbálom meghatározni a torony és a helység eredeti rendeltetését.

Amikor Kais a tükörrel próbálkozik, a fény beesése alapján újragondolom a mozaikot és a rajta lévő történetet.

Mivel a három relatíve ép oldalfalon van mozaik a falon, feltételezem, hogy az a bizonyos üvegdarab, ami akár egy ablak is lehetett, a negyedik, romos falon helyezkedett el és azon jött be a fénysugár, amit körbevezettek. Tükrömmel megpróbálom a fényfoltot végigvezetni a három napábrázoláson, napkeltétől délen át a napnyugtáig.

In reply to Kais Kouro (msg # 13):

Amikor a tükröd kerek, fehér fénye eléri a delelő napot valamiféle szerkezet elkezd működni, de "nem" pörög végig, valami hiányzik.
Ahogy tovább viszed abba marad.

Visszaviszem a fényfoltot a napra és rajta hagyom, közben próbálom kitalálni, mi hiányozhat.

In reply to Kais Kouro (msg # 15):

A km várja, hogy mit gondoltok ki :)

- Cymar, talán konkrétan annak az üveglencsének a fókusza hiányzik. Fogj meg néhány darabot kérlek és tartsd a fénysugár útjába úgy, hogy a fény azokon keresztül a delelő nap képére vetüljön!

Bólintok és megnézem hogy milyen darabok vannak amik közül választhatok és próbálom a legodaillöbbel kezdeni. Fény útjába tartom, ahogy kollégám mondja. Egyesével végigpróbáljuk valamennyit.

Amennyiben sikertelen a kísérlet, szólok társamnak:

- Cymar, gyere kérlek ide mellém a lyukhoz. Lehet, hogy egyszerre kell mindhárom nap-ábrára tükrözni a fényt. Tükör csak egy van nálam, de itt a kardom és a tőröd, korlátozottan azok is alkalmasak lehetnek erre. Enyém a napfelkelte és a dél, tiéd a napnyugta.

Azzal előhúzom a kardomat és a tükörrel és a pengével igyekszem a megjelölt helyekre irányítani a fényfoltokat (a karakternek van kétkezesség képessége és 2-es kétkezes harca, remélhetőleg tud figyelni egyszette a két fényfolt iranyítására).

In reply to Kais Kouro (msg # 19):

Mindenféle nagyobb probléma nélkül sikerül a fényeket a felületekre irányítani, nem tudod, hogy a szemed káprázott e, vagy tényleg mozgott a képen a sok kis alak, de a kattogás sorozat folytatódik és leereszkedik a plafonról a csapóajtó, lehajtható létrával. Rengeteg por és pókhálóval egyetemben. Nedves meleg üti meg az arcotokat, fény nincs, hangok nem szűrődnek ki, bár az biztos, hogy a toronyban mindenhol lehetett hallani a szerkezet hangját és a falakból enyhe mágikus sugárzás ébredt.

- Egy rejtvény pipa - nyugtázom elégedetten. Odamegyek a létrához, előveszem az egyik fáklyát, Cymart megkérem, hogy gyújtsa meg, majd óvatosan, minden fokot külön kipróbálva, hogy biztosan elbírja-e a súlyomat, fáklyával a kézben felmászok. Amint a következő szintre fellátok, megállok, körülnézek, és csak akkor indulok tovább, ha meggyőződtem arról a, hogy nem vár közvetlen veszély odafent.