- Tudod mit, Georn? Teljesen igazad van, tényleg az lesz a legjobb, ha mi kérdezzük meg személyesen, mit is láttak. Vezess el hozzájuk, kérlek! Megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy ne bánthassanak téged.

Gerinc bizakodó, de nem aggódik, bízik bennetek

Követjuk Geornt az első emberhez, aki a gyerek elmondása alapján egy lecsúszott kereskedő. Amikor odaérünk hozzá, széttárt karú üdvözlő pozícióban közelítem meg, hogy láthassa, bár fegyver van nálam, nincsenek ellenséges szándékaim.

- Üdvözlöm, a nevem Kais, társam pedig Cymar. A városi rendőrségtől jöttünk egy bejelentést kivizsgálni. - Mielőtt megijedne, felemelem mindkét kezemet tenyérrel előre. - Szeretném előre leszögezni, hogy nem vádoljuk önt semmivel, kizárólag tanúként szeretnénk elbeszélgetni önnel. Az ügy egyelőre nem hivatalos, az, amit mond, nem kerül jegyzőkönyvbe.

Itt várok néhány pillanatot, aztán kevésbé hivatalos, jóval barátságosabb hangnemben folytatom.

- Ez a bátor fiatalember, akinek már így is sokat köszönhetünk - veregetem meg Georn vállát - megkért minket, hogy nézzünk utána néhány furcsa jelenségnek. Állítólag itt a környéken furcsa szörnyekkel és visszajáró halottakkal lehet találkozni. Úgy tudom, önnek is volt hasonló tapasztalata. Mesélne erről kicsit részletesebben. A segítségéért nem lennénk hálátlanok - mondom, azzal az ujjaim között végigpörgetek egy (egyelőre kis címletű) pénzérmét úgy, hogy ő is lássa.

A pénzre felcsillan a szeme,bemutatkozik- Ahmed vagyok -de nem nyúl a pénz irányába, csak a szemével követi mohón. -A srác valóban itt téblábol egy ideje, de a papok is megmondták, akikkel itt kószáltak, hogy nincs szellem, vagy élőhalott a "közelben" bár az tény, hogy az emberek türelmetlenek és elkeseredettebbek, mint korábban. Gyakori lett az öngyilkosság, a tetemeket csak bedobáljuk a "hullakútba" hacsak valaki nem tehetős és fizet a temetésért, a hamvasztásért, ami törvényben kötelező a városon belül -itt kicsit megáll, nézi szavai hatását, hogy eleget mondott e már az érméket.

Odacsúsztatom neki az érmét, majd egy újabb aprópénzt veszek elő.

- No és mi okozza azt, hogy ilyen sok embernek támad kedve kioltani a saját életét? Biztos, hogy ezekben az esetekben nincs köze másnak az emberek halálához? És mi a helyzet azokkal, akik "úgy beszélnek a holtakkal, mintha élők lennének"? Ismer ilyen embert?

In reply to Kais Kouro (msg # 15):

Gyorsan elkapja az érmet, és figyeli a következőt- Gondolom látja uram a helyet. Csak a legalja jut ide, már elnézést az önreflexióért. (Emberismeret siker: erős önbüntetés, túlzott önkritika az úr részéről, kis lassan feladom én issel)

Nincs alkohol, nincs szórakozás, munka is csak életveszélyes, hacsak -itt inkább félelemből elharapja a mondatot- szóval a kilátások rosszak, nem csodálkozom, ha valakinek elgurul a kérek -mutatja a mozdulatot az ujjával a halántékánál (jöhet az észlelés chek, bárki).

Holtakat látni? Túl lépni a fájdalom burkán? Újra egésznek lenni? Azt hiszem értem a logikát a döntés mögött (némi elszántság, vallásos látszik a szemében, erre is jöhetnek chekkek,  kreatív megközelítés jutalmazott)
This message was last edited by the GM at 14:02, Fri 15 Mar.

Magamban sóhajtok, hogy mennyire nem lesz ez olcsó...

Én is előveszek egy hasonló érmét mint Kais...
- Nézz, meg tudom érteni, hogy errefelé nem a legkönnyebb és legbiztonságosabb az élet - mondom a tőlem telhető legbarátságosabb hangon - de nem feltétlenül kell ilyennek lennie, még itt sem. Kérem, magyarázza el, hogy miért ért az alatt, hogy "munka is csak életveszélyes, hacsak"? Minél többet megtudunk, annál inkább segíthetünk!

- Illetve netán van valaki, aki megoldást kínál arra, hogy "lásd az elhunyt szeretteidet", "lépj túl a fájdalom burkán", "legyél újra egész"? Esetleg valami jótékony hatású szer segítségével, ami időlegesen kiemel ez élet sötétségéből?

Jó is lenne, legalább lenne valami munka a környéken ( az öreg egyszerre igyekszik takarni a fájdalmat az arcán és mosolyogni) de nincs ötletem, de értem a logikát. He erről lett volna szó magam beszélem le a gyereket, hogy bele üsse az orrát, de sajnos nincs fizetőképes kereslet.

(A környéken látható még egy anyuka,  aki a csatornából kifolyó tó szerű valamiben mos, egy férfi egy ház romjaiban,  aki csak maga elé bámul és egy suhanc, aki egy nagy batyut cibál maga után, ha esetleg a kereskedővek úgy érzitek nincs mit beszélni többet, egyenlőre)

Az univerzum szeszélye: Az új csapattársatok veletek érkezett a helyszínre, lehetősége van arra, amire eddig is nektek is, hogy ne legyen túl bonyolult. A ti döntésetek milyen szinten ismertétek egymást, vagy pusztán ez az első közös munka, olvashatta e a jegyzőkönyveket (ami szerintem nem meglepő az istene miatt) és mehet a folytatás.

- Köszönöm a segítséget, uram, és a továbbiakban sok szerencsét és az istenek áldását kívánok önnek! - mondom, azzal átcsúsztatom neki az újabb érmét és intek Cymarnak, hogy ő is tegyen így. Aztán kimegyek az utcára.
Halkan mondom, csak társamnak:
- Egyelőre nem érzem, hogy túlságosan okosabb lettem. Lássuk, kit lehetne még megkérdezni... no de várj csak! Oda nézz, ki van itt!
Azzal előremutatok, ahol Pater Bonifatius közeleg.
- Nocsak, atyám! Hát önt Krad mely ötlete hozta erre az istenek és emberek által egyaránt elhanyagolt környékre?

"-Hiszen tudjátok, Krad papja ugyanúgy felelős a közös nyájért, akárcsak más istenek szolgái! Úgy hallottam, hogy gonosz métely fertőzi mostanában!"
E szavakkal lépek a nyomozati területre, persze csak miután a hittestvérek átvették az őrségen feladataimat és együtt tartottunk egy rövid fogadalmi litániát Kradnak, melyben áldását kértük, hogy szolgálatom az eset felderítése során minél kedvesebb legyen előtte.
Néhány szempillantással felmérem a terepet(nyomozás check 11+9=20), a körülöttem állók bátorítására pedig nyugodtan de mégis paphoz méltón kimérten viselkedek, így próbálok lelket önteni egyelőre pusztán jelenlétemmel mindazokba akik látnak engem. A kötelező üdvözlési és érdeklődési körök részeként megérdeklődöm kollégáimtól ami eddig tudomásukra jutott és indítványozok egy rövid közös fohászt a Pantheon felé, hogy a terepi munka minél gördülékenyebben történjen.
This message was last edited by the player at 10:06, Sun 14 Apr.

Kicsit furcsállom az atya indítványát (vallásos vagyok, de alapvetően úgy gondolom, hogy a rituális imáknak a templomokban van a helyük, nem az utcán, pláne egy ilyen környéken), de engedelmeskedek. Elsősorban Kradhoz fohászkodom bölcsességért, Uwelhez a nyomok feltárásáért és - ha már egyszer sikeresen felhívtam magamra a figyelmét - Dartonhoz azért, hogy az élők és holtak világa egyaránt tárja fel titkait annak érdekében, hogy igazságot tudjunk szolgáltatni ebben az ügyben is.

Ima közben, bár az isteneknek intézett kérésekre koncentrálok, nem csukom be a szemem, mint általában a templomokban szoktam, hanem lassan, módszeresen végigpásztázom a környéket, hátha valami megragadja a figyelmemet, ami alapján lesz ötletem, merre induljak.

Sogronhoz fohászkodom, hogy megszerezhessem a probléma megoldásához szükséges tudást - ahogy egykoron őseimet segítette megannyi hasznos tudás megszerzésében. Remélem, hogy valamelyik probléma megoldásához kapok ihletet...
Ima közben igyekszem befelé figyelni, hogy ha kapok bármi közvetlen választ, minél előbb meghalljam.

A rövid közösfohász után hagyok magamnak egy perc nyugalmat, és a kívülállóknak úgy tűnök mint akinek a gondolatai még mindig az Istene körül járnak. Nem olyan régi ez a város, ezt már azóta tudom, mikor Krad szándékából az őrség kötelékébe léptem mint valami káplán. Nincs ezzel baj, hiszen a hétközbapi teendők segítik az embert két lábbal a földön járni. De mégis milyen titkok és ismeretek lappanghatnak még... Kizökkentem magam mielőtt túlságosan is elragadnának gondolataim és immár járőrtárssá avanzsálódva fordulok társaimhoz.
-Rendben van, kollégák, maguk hogy képelzelik el nyomozásunk korai szakaszának folytatását, illetve mit tartanának foglalkozásomra érdemesnek?

Megdörzsölöm állam és elgondolkodom kicsit...
- Nem tudom, Pater Bonifatius, hogy mennyire ismeri az eltünési ügyet, amit most vizsgálunk - fordulok az újonnan jött felé - de lehet, hogy ha Ön folytatja a kérdezősködést, mint pap talán jobban bíznak Önben az emberek...

Látva társaim tanácstalanságát, illetve hogy nálam hagyták a kezdeményezést, körülnézek, kivel is lehetne szót váltani. Tekintetem végigfut a látható jelenlévőkön, próbálom mérlegelni, melyikük miféle ember lehet, végül Geornhoz fordulok:

-Üdvözöllek, fiam! Pater Bonifatius vagyok a helyőrség egyik lelkipásztora. Krad felszentelt papja vagyok, de a Pantheon minden istenének szolgáján igyekszem segíteni. Társaimtól tudom, mit eddig elmondtál nekik, ha pedig volna, miben papként többet segíthetnék, szólj bátran, meglátom mit tehetek!

Az első párbeszédem a fiatalúrral nem volt valami fényes, azt tudtam eddig is, hogy Dartonita növendék, de hogy tényleg ilyen lassú a felfogása... paplovagnak még jó lehet a rendjében.
-Tartsátok szóval kicsit a jövő reménységét, ameddig én beszélek az emberekkel - mondom társaimnak, miközben egy félmosolyt eleresztek az irányába - hátha eszébe jut még olyan részlet ami eddig nem tört a felszínre.
Ezután odamegyek a batyuval küzdő fiatalhoz.
-Köszöntelek fiatalúr, Pater Bonifatus vagyok és a helyőrségtől érkeztünk hozzátok a társaimmal - mutatok körbe nyugodt mozdulattal - megengeded-e számomra, hogy bokros teendőid közt pár szót váltsak veled? Volna itt néhány dolog ami közös érdeklődésünkre adhat okot. Talán ismered ott az őrség másik két tagja között azt a másik gyereket. Nos ő azt állítja, hogy szörnyek járnak itt köztetek a szegénynegyedben és hogy egy ideje néhány fiatallal kevesebben vagytok a környéken, mert valamiért eltűntek. Te nem ismersz olyanokat véletlenül, aki ügyes gyerek és nem fél a szörnyektől, de már rég láttad errefelé? Meg aztán te tudsz-e errefelé portyázó szörnyekről? Apropó, milyen figyelmetlen vagyok, téged hogyan szólíthatlak?
This message was last edited by the player at 16:05, Mon 22 Apr.

A srác, -sovány és ápolatlan- rángatja a batyút, kissé összerezzen, amikor megszólítod. Öszvér, valószínűleg (ember és törpe félvér). A szakálla már derék, de ápolatlan, a fény erősen zavarja.

Feszülten közelebb húzza a szerzeményét.
(emberismeret siker: valószínűleg valamit kukázott a környéken, és nem akarja elveszteni a zsákmányt. A város alól gyakran kerül ki érdekes lom, kacat vagyon, vagy probléma, az pedig a csatorna szájából landol a vízben)

Sikeres észlelés: egy Pók alakú tetkó a szakáll alatt, a nyakán.

Grunt a nevem, felel a félvér. A srác és a haverjai szoktak erre lógni, eggen... Szörnyek? A kérdés jó mekkora mérettől szörny -köp egyet oldalra törpe módra-? Macska méretű patkány? Kutya mértü hal? Tehén forma hernyó?
A srácok? Ja gyakran játszanak benn a csatornában, veszélyes hely, ha esetleg megcsúszol... (nem mond semmit, csak grimaszol, amivel azt jelzi, könnyű kinyiffani).

Örömmel veszem, hogy a félvér szórabírható, tovább kérdezem:
-Mindenféle szörny érdekel minket ami erre megfordul. Evilági vagy sem, kicsi vagy nagy, tehén, kutya... esetleg pók...
És mondd csak, mennyire ismered a környéket? Esetleg a csatornát. Ismersz olyat aki úgy ismerné mint a tenyerét?

In reply to Pater Bonifatius (msg # 30):

Megvakarja a fejét, majd gondolkodva ennyit mond: Esetleg az elfek, igazán talán senki sem. A fentiek itt a környéken jellemzők a nagyobb patkányok időnkét az őrséget is megmozgatják, amikor a helyiek nem tudják levadászni őket húsnak. A tóban gyakran vannak halak, csápok, ha ügyes vagy étel neked ha nem akkor nekik, de gondolom ebben semmi meglepő. A hernyók bennebb, a nyirkosabb helyeken tanyáznak, a gubóik jó pénz érnek a piacon, ha pedig te vagy aznap a lassú, háát akkor következő gubó... Talán a barlangban, ahonnan a csatorna folyik ide, még problémásabbak is lehetnek. Én abból élek, hogy amit kidob a víz össze gyűjtöm, és eladom annak aki megfelelő pénz kínál, de nem szívesen mászok beljebb, pókok pedig rengeteg helyen találhatóak a városban, bár azok a szárazabb helyeket kedvelik...

Emberismeret: Siker

Amit mond őszintének és igaznak tűnik, de nyilván a legegyszerűbb úgy igazat mondani, hogy semmi problémásról nem beszélsz...

Addig én Geornt faggatom:

- Georn, te tudod, merre laktak itt azok a srácok? Kikkel laktak együtt? Egymással, vagy vannak családjaik? El tudnál vezetni oda? (Még nem kell, csak hogy el tudnál-e.) Illetve azt tudod, hogy hol látták őket utoljára? Laknak itt még közös barátaitok, ismerőseitek, akik tudhatják, hogy merre indultak utoljára a fiúk?

Geron itt egy picit izzadni kezd, de nekikezd

Szóval az van, hogy a srácok helyi árvák. Páran az árvaházból jártakát ide, páran itteniek, 20-30 gyerek. És hát az a helyzet -ezt lasabban- csináltak benn egy erődöt a csatornában-mondja olyan komikus gyorsasággal, hogy alig érthető.
Ő nem lakott sosem itt, de volt kár kompetens srác, akik gond nélkül szétcsaptak pár fejet, ha kellett, eléggé korrekten bevédték a területet, de pár napja senki sem jött ki és az erőd fala legalább 20 méter felfelé, hacsak nem dobják le a függőlétrát. És hiába kiabáltam, senki sem. El sem zavaztak, úgyhogy valószínűleg velük lenne gond, aggódom értük. De tényleg furán viselkednek az itteniek, remélem nem ők csináltak velük valamit.

A gyerek képe teljes őszinteségről tanúskodik.

In reply to Agni (msg # 31):

Tovább faggatom a félvért:

Mondd csak barátom, szoktak más istenek papjai is erre járni, esetleg a csatornába menni? Esetleg nekünk tudnál olyan vezetőt ajánlani, aki úgy ismeri a csatornát mint a tenyerét? És ha már amúgy is eladásra szánod ezt a holmit, vetnék rá egy pillantást, ha megengeded.

In reply to Pater Bonifatius (msg # 34):

Tisztelettel atyám, nem jár erre mostanában senki sem, aki papnak nevezné előttünk magát, a dartonitákon kívül, akiket a -biccentett Gerion felé- csődített ide.
Nem ismerek senkit sem, aki bejárna rendszeresen, a srácokon kívül. De mint a tenyerét? A régi rendszert? Azt mondják el lehet benne veszni, mint Erion falai között (itt látsz rajta némi zavart, a mondást ismeri de a jelentést nem teljesen), így vezetőt sem mernék ajánlani -kicsit huncut félmosoly az arcán- meg a törvény tiltja is azt. (Ez is igaz, hivatalosan tilos engedély nélkül a csatornában kószálni,  mert veszélyes és vannak "hasznos " szörnyek is, amiket nem olcsó pótolni)
Szívesen megmutatom persze, és kinyitja a zsákot. Főleg fémdarabok és szörny részek találhatóak benne, ezt a többiek is láthatják akár.
(Nincs beazonosítva a zsák tartalma)