A nap átlagos rutinnapnak indul. Mindannyiótoknak jelenése van a Papi Szék reggel 9 órai ülésére testőrként. Wolfrick, te Noir kegyeltjét kíséred, Arklan, te Dreináét, Fraien Alborne-ét, Venoritum pedig Gilronét. Az ülés számotokra egy egész délelőttötös felesleges szócséplésnek tűnik az istentiszteletek rendjének szabályozásáról... aztán Della főpapja kér szót, és elmondja, hogy talált egy régi próféciát a Város, azaz Ó-Pyarron alapításának idejéből... végül Antoh kegyeltje emelkedik szólásra, és kéri a Tanács beleegyezését, hogy egy minden bizonnyal renegáttá vált Antoh-pap megtalálásához és ha van rá reális esély, akkor élve visszahozásához engedélyezzék a Különleges Utasítások Rendkívüli Betartására Létrehozott Intézet, a KURBLI, azaz a ti bevetéseteket. A Tanács nyílt szavazással egyöntetűen engedélyezi ezt. Az ülért ezután berekesztik, és közlik veletek, hogy azonnali jelleggel jelenésetek van Antoh főpapjának hivatalos fogadószobájában.

A főpap azonnal fogad is titeket. Rögtön a lényegre tér: Elisa Zefron, egy meglehetősen magas rangú papnő az egyik Larmaron-hegység lábánál fekvő város, Sokorosa főpapja eltűnt. Azok szerint, akik utoljára látták, a papnő azt állította, hogy a hegyek tetejéről hallotta az Úrnő hívását. Ez már önmagában is gyanúra adott okot, viszont amióta a papnő elindult, a város fala több hatalmas lavinát állított meg, nyáron. A város környékén az éghajlat jelentősen megváltozott: lehűlt, a termények elfagytak és az emberek a Papi Székhez fordultak segítségért. A városból a palnő húga, Haynie is eltűnt, nem sokkal a papnő után. Jelenleg így áll a helyzet, két napja érkezett meg a segélykérés. A feladat a papnő és húga előkerítése, és ha ép eszüknél vannak, a visszahozásuk, hogy Antoh egyháza kihallgathassa őket, ha nagyon nem tűnnek beszámíthatónak, akkor a likvidálásuk. A papnőről tud képet mutatni, a húgáról a helyiek tudnak majd személyleírást adni. A papnő alighanem kyr ősökkel rendelkezik, erre utal fehérszőke haja, amelyet szoros fonatban, kontyban visel, és kék szeme. Huszonéves, meglehetősen vonzó nőnek tűnik a kép alapján, és a főpap megerősíti, hogy mikor két éve találkozott vele, akkor ugyanígy nézett ki. Sokorosa Új-Pyarrontól délkeletre, mintegy 100 mérföldre terül el. Közepes méretű bányászváros, kb. 5000 lakossal, akiknek jó fele ércbányászatból vagy fémfeldolgozásból él. Ide is rendszeresen szállítanak. Erőltetett vágtában másfél nap az út lovon, kocsin 2 nap. Útközben pihenési lehetőségek vannak.
This message was last edited by the GM at 13:14, Sun 12 Feb 2023.

Szót kérek a főpaptól, majd tiszteletteljesen megkérdem:
- Excellenciás uram, kérem engedje meg, hogy feltegyek néhány kérdést, hiszen az elmondottak ismeretében úgy vélem, fontos lesz jobban megismerni Antoh vallásának jellemzőit, hogy jobban lássuk a miérteket.
- Sokorosa bár nem túl messze, de nem is tengerparton fekszik, márpedig eddig úgy emlékszem Antoh a tengerek, és tengeri utazók istene.
- Nos az már különös számomra, hogy a hegy felől érkezett hívása az Úrnőtől, de egyáltalán miért egy hegy lábánál szolgálta Antohot az említett papnő? Vagy más is beletartozik Antoh kegyeibe?
- Tudná nekünk kérem egy kis jellemzést adni a Antohról, és vallásáról?

Nos, Antoh Úrnő nemcsak a tengerek istennője, hanem mindenféle vízé. Sokorosában a már meddő tárnákból kibővített barlangokban termálfürdők is működnek, amelyek gyógyító hatással vannak a megfáradt testre. Ezenkívül az ottani pap feladatana földmélyi források kordában tartása is, amelyek megfelelő felügyelet nélkül nagyban veszélyeztetik a bányászok életét és munkáját is. A Larmaron-hegység magasabb csúcsait nyáron is hó borítja, így ez nem lenne szokatlan, de ezek a lavinák általában a várostól sokkal feljebb elakadnak, illetve elolvadnak. Az, hogy nyáridőben több lavina is elérte a városfalat, arra utalhat, hogy a hóhatár jelentősen lejjebb mozdult, ami viszont aggodalomra adhat okot, hiszen a környező településeken az éghajlat nem, vagy csak minimálisan változott, attól függően, milyen távolságra vannak Sokorosától.
Ami az egyházat illeti, az Úrnő Arelhez hasonlóan az egyéni hűséget és nem a csordába tartozást jutalmazza, így Kyel és Dreina hívei szerint Antoh egyháza kaotikus és szervezetlen, de az Úrnőnek ez megfelel. Az egyes rendházak, szentélyek gyakran nem tartanak kapcsolatot egymással, csak velem és az itteni központtal. Így egymástól függetlenek, minden pap a saját módján keresi az Úrnő akaratát.

Komor természetemet nem meghazudtolva a szoba ablak felöli sarkában támaszkodok a falnál. Ott, hallva az elhangzottakat, elöveszek egy magam által csavart spanglit ami gyógynövényes-nyugtatós, majd rágyujtok és mélyet szívok.
(Boszmestermágia) "Lavina nyáron... és közeli hegység... bár nem teljes a képlet de ez a jelenség a Boszorkánymesterek időjárás irányítás mágiájára jellemző. Elmondása alapján a felelős, ha van, pnem kezdö."
A kezemben összegyúron a csikk maradványát és kérdésem a főpaphoz intézem. Nem kertelek fölösleges údvariassággal, a légyegre török, egyenes beszéddel.
"Mit tudunk az állítólagos hugocskáról? A család sokszor nemcsak áldás de mint tudjuk esetenként átok is lehet."

A termálfürdők hallatán kellemes mosoly terül el az arcán, amint látja magát derékig a vízben, mindkét oldalán egy-egy bőmellű és darázsderekú szépséggel. "Ez aztán az élet" -teszi hozzá még gondolatban. Aztán a lavina hallatára kapcsol, és rendezi arcvonásait, mielőtt még bárkinek is szemet szúrna a teremben. Épp tenné fel a kérdés, de Wolfrick és Venoritum és megelőzik. Viszont hiába járt be sok helyet, miután jóapja rajtakapta  2 kurtizánnal a nappalijában a vízipipa készletével együtt és kihajította otthonából, a város neve számára nem cseng ismerősen. Ezért megkísérli a kérdést:
-Excellenciás uram, ha szabad... Szükségünk van valamiféle felszerelésre, esetleg dokumentumra a feladat végrehajtásához?

Fraien csendesen teszi hozzá a magáét:
- Excellenciás uram, szerintem hegymászó/hegyi túlélő felszerelés kelleni fog. Az elmondottak alapján a helyiek segítségére számíthatunk. Kérdés, hogy milyen mágikus védelemre lesz szükségünk...

A főpap először Wolfricknak válaszol:

- Boszorkánymesteri mágia? Meglehet. Jómagam nem értek hozzá, a papságon belül a politikai irányzatot követem, nem az inkvizítorit. Ami a papnő húgát illeti, őróla nincsenek első kézből származó információim. Az üzenet szerint bár hasonlít a nővérére, a haja vörös, nem fehéresszőke. Bár nemesi származású, de a köznéppel nagyon közvetlen, egyenrangúként kezel minden embert, így igen népszerű az egyszerű nép körében. Bár papi felszentelése nincs, sokat önkénteskedik a templomokban, elsősorban gyógyító tevékenységet folytat. A nővérét bálványozza, ő az abszolút példakép számára. Ezek alapján azt gyanítjuk, hogy egyedül indult el megkeresni a nővérét, mikor az eltűnt.

Aztán Arklannak szól:

- Külön megbízólevélre nincs szükség. Önök ugye a kinevezésükkor megkapták a Papi Szék pecsétjével ellátott gyűrűt, azt tartsák maguknál. Ha felmutatják a megfelelő személyeknek, hivatalosan minden, a Papi Székhez hűséges személynek kötelessége együttműködni önökkel, a józan ítélőképesség határain belül. Különleges szolgáltatásokra ne számítsanak, de a pecsétgyűrű jó néhány olyan ajtót is megnyithat önök előtt, amelyek amúgy zárva maradnának. Ami pedig a felszerelést illeti, az egyházak üzleteiben szinte bármit beszerezhetnek, amennyiben van rá keretük - ezt viszont a saját költségvetésükből kell megoldaniuk.

Fraien:

- Nem tudom, pontosan milyen mágikus védelemre gondol, de azt kell, hogy mondjam, hogy az isteneink által nyújtott segítő-támogató varázslatok időtartama erősen korlátozott, és mire a kb. másfél napos utat megteszik, eloszlik. Amennyiben varázstárgyakra gondolt, úgy ugyanazt tudom mondani, mint Arklan úrnak: a saját költségükön azt vesznek, amit akarnak. Természetesen a feladat sikeres teljesítése extra anyagi juttatást is von maga után a rendes havi díjazásukon felül, ezt azonban csak utólag áll módunkban folyósítani.

A másik három felé fordul, a diskurzus inkább nekik szól, mint a főpapnak:
-Részemről beszerzek még meleg csizmát, kesztyűt és kabátot. Odafenn meg megérdeklődjük, hogy rénszarvast szállítási céllal is lehet kapni.
(Szakma: Főzés 3  Csak remélni tudom, hogy nemcsak eszik ezeket, hanem utaznak is rajta vagy szállításra is használják)
-Esetleg más készség ami melegen tarthat minket? Tűz objektum? Mágikus kulacs, hogy melegen maradjon a leves? Ti mit szóltok, fiúk?
(Szakma: Főzés 3  Tudok levest vagy valami tartalmas forró italt készíteni. Az már csak bónusz, ha valami konténer még jó hosszan melegen tartja. KM engedélyével a Pepi Szék konyháját kölcsön venném a kajakészítéshez)

Elgondolkozik:
Aki ilyen dolgokat csinál, rossz ember nem lehet... legfeljebb naív.

Fraien-hez fordulok:
"Barátom! Nem mágikus védelem kell ide elsősorban, hanem ahogy Arklan is modja: meleg ruhára, tűzszerszámra, száraz fára... és egy Rénszarvasra mint hátasállat illetve szükség esetén vész-étek, lesz szükségünk."

'Feljegyzem magamnak hogy a mélytarisznába letegyek jó adag szecskát, elérhető közelségbe'

Mindenkihez:
"A szervezés nem az én kenyerem...szóljatok mikor indulunk, mit csomagoljunk."

Ha nincsen más fontos dolog akkor Visszavonulok jelenlegi lakhelyemre és az utazás előtt jól kipihenem magam...illetve rendet teszek a mélytarisznyám spázában.

Mivel nem szereti feleslegesen csépelni a szót, azonnal a tettek mezejére lép: először is a nyakába veszi a piacot meleg ruhákért. Némi válogatás és alkudozás után gazdagabb is lesz egy bár jó meleg csizmával, téli kabáttal, és egy pár kesztyűvel.
Ezt követően bevásárolja a gulyásnak valót - megítélése szerint ez elég kapát ad az úton mindannyiuknak, majd nem spórol a marhahússal.
Amint a bevásárló körutat letudta, beveszi a Papi Szék konyháját és azonnal munkához lát. Az ott lévő személyzet némi értetlenkedéssel nézi ugyan, hogy mit ügyködik itt egy ilyen külsős, miközben még valamiféle dzsad népdalokat is dúdol főzés közben, de miután nem igazán van láb alatt, úgy rövid időn belül ignorálják. Főzőcskézzen csak magában!
"Amint ez letudtam, megyek csomagolni, és előkészíteni mindent a hátasra" -gondolta két aprítás és keverés között - "Ez pedig mehet majd a kis kondérba, amit lezárok"

Elgondolkodozok hangosan, egyelőre teljes tárgyilagossággal, felsorolva ami eszembe jut:

- Na lássuk csak... én nagyon úgy érzem az eddig hallottak alapján, hogy itt kevésbé emberi tényezők lesznek túlsúlyban, sokkal inkább a természet elemeire, és élővilágára kell felkészülni ami a hegyekben érhet minket.

- Mérgekből magam részéről ezúttal azt hiszem felkészülök többemberes adagokkal, nagyobb lények elkábítására, aztán ha mégis emberformák jönnének, az nekik is elég lesz.

- Aztán vinnék még olajat, nagyobb mennyiségben! A jóféle olaj az úszik a vízen, és lángra is lobbantható, jóóó lesz az nekünk is fűteni, meg az ellenséges erők nyakába meggyújtva, ha netán úgy alakul.

- Mindenképpen vigyünk valami jó hátast, ami bírja a telet, akár többet is, meg kössünk utánuk néhány szánt! Húzni könnyebb lesz a hátasoknak is, meg ha valamiért megmakacsolnák magukat, mi is elboldogulhatunk vele.

- Aztán kell majd sátor is, ha netán mégis tovább kell maradnunk, és fenn kéne éjszakáznunk!

Miközben a lakásomban a mélytarisznya tárolójában (bazinagy láda oldalán kis pocok jelelőként) ügyködök egy mentális listát készítek mi az ami jobb ha be van készítve és mi az ami felesleges:

Be és kipakolok a ládából

- Sátor fölösleges mert a hófedte csúcsokon barlangban kell aludni vagy megfagysz.
- Több szett melegruha hátha nedves lesz valamelyik és cserélni kell.
- Meleg takarók biztos ami biztos.
- Térkép helyett hegy hegyi vezető kell aki kiismeri magát a szirteken.
- Szecska...abból sok. Bár felfelé a hegyen vannak lombos részek...viszont a sok lavina miatt lehet hogy száraz fát nem lelünk. Bár a városban biztosan lehet venni nem árt ha van tartalék.
- Szárított étel...tartalék
- Egy üres kondér amibe vizet teszek és ha kell majd hóval pótlom.
- Képességjavító alaplöttyök, Bénításhoz szükséges további méregalapok és erős sav, ami mindig jó ha kéznél van.

Miután több órát elszöszölök a pakolással, a tarisznyába mélyen, vállig nyúlok és ellenőrzöm, hogy minden elérhető-e illetve mentális an feljegyzem mi melyik sarokban / polcon található nehogy véletlen rumlit csináljak miközben keresek valamit. (Pszy Emlékbevésés)

Ezek után várom hogy bajtársaim jelt adjanak hogyan, honnan és mikor kívánnak indulni.
Bőséges vacsorával és kiadós pihenéssel készülök a hosszabb útra. Felszerelésem bekészítve az ajtónál vár. Egy nagyobb hátizsák benne alapvető szükségletekkel mint pl: tűzszerszám, Kis csáklya, 'Szőrős-irhazokni' amit a bakancs orrára és talpára húzok hogy ne csússzak meg a jeges-havas úton, és némi kötél amivel egymáshoz rögzítjük magunkat a veszélyesebb hágókon/szirteken hogy egy rossz lépésnél bajtársamat vissza tudjam húzni...vagy esetlegesen ők, engemet.

Udvarias búcsú után irány a szállás és a megbeszéltek alapján gyors leltár, hogy a hegyi körülményekhez milyen holmi van még korábbról esetleg. Ami nincs, azt irány a piac és megveszem. Melegruha, kesztyű és csizma - legyenek vízállóak. Élelmet inkább a közeli városban. Viszont hegymászáshoz szükséges eszközök - szögek, hegymászókalapács, kötél...vastag pokróc is kelleni fog. Hátizsák kell legyen régebbi küldetésből.

Persze a fegyverek ellenörzése nem maradhat el. Nyílvesszők, tartalék idegek az ijhoz...és egy megfelelő védőtok neki. Meg hát vesszőket készíteni még megoldható ezért nyílhegyből több is kell (különben is, könnyebb szállítani, mint a komplett vesszőket).

Másnap korán reggel szinte kiveti az ágy. Jellemző... a hasonló utak előtt soha nem fér a bőrébe. Különösebb tökölés nélkül öltözik fel, szedelőzködik össze, majd a kondért és az összestócolt felszerelésével megindul az istálló felé.
De ha már ennyire nem bír magával, hogy képes volt a kakasokkal kelni, veszi a bátorságot, és elindul társai lakrészei felé. Pofátlanul bedörömböl minden egyes ajtón "Ki az ágyból világ lustája, indulunk!"- felkiáltással, majd különösebb választ nem várva tőlük megy tovább a dolgára. Kénytelenek lesznek felkelni, így hogy megkapták a tegnap az ukázt. Valszeg ők se fogják a testi épségüket (kiváltképp a családi ékszereiket) kockáztatni a munka elhalasztásáért.
Leér az istállóba, kivezeti a lovát, és nekiáll módszeresen rögzíteni a holmijait, amíg a többiek leérnek.

A dörömbölésre egyből kinyílnak a szemeim, és kezem a párnám alatt heverő tőrért nyúl.
Ekkor hallom Arklan hangját 'Ki az ágyból világ lustája, indulunk!' Ránézek a kandallómra és látom hogy a tűz még parázslik, szóval olyan későn nem lehet.
Megmosdok gyorsan, majd öltözés és elfogyasztom a kikészített könnyű reggelimet (Sonkás-zabkása, és egy meleg mézes-(tea)füves ital)

Az első utam a parókia lovardájához vezet. Mivel pontosan nem jeleneztek a társak gondolom ott lesz a gyülekező. Ha úgy döntenek hogy lóval vágunk neki az útnak, akkor kérek/kölcsönzök ott egy lovat a templomtól. (Tudatában annak hogy én felelek erszényemmel a lóért amíg vissza nem szolgáltatom).

Csavarok még egy fűszeres spanglit majd rágyujtok, hisz tudom hogy Venoritum és Fraien kicsit nehezebben ébrednek.
Fraien azért mert megszokta az éjjeli őrködést és nehezebben alszik el, Venoritum meg...Venoritum. Ő nem tudom mit csinál esténként.

"Arklan!" szólítom meg ifjú dzsad társam "Mi a terv? Lóval vágunk neki az útnak?" majd rámutatok a kondérra. "Nem lesz az úgy kényelmetlen?" kérdezem és látom hogy küzd a teli kondér rögzítésével, hogy valami stabilabb rögzítési pontot találjon vagy a nyergen vagy a lovon

Felveszi a szokásos teli vigyorát, aminek általában nem szoktak ellenállni (pláne a nők), miközben az utolsó simításokat végzi az objektum rögzítésén:
-Megoldom!
És valóban megoldja. Mint a jelenlegi "osztag" szakácsa, nem az első; alkalom, hogy kaját szállít. Végülis Wolfrickkal is a főzés közös szenvedélye hozta össze... a különbség csak annyiból állt, hogy amíg ő különböző; fogásokat készített, addig mugora társa harci drogokat.
Miután végleg felmérte, hogy minden a helyére került, ismét Wolfrick felé fordult:
-A másik két jómadár hol marad? Ugye nem a reggeli szapora tört rájuk? Nem lenne szerencsés, ha pont az induláskor törne rájuk valami nyavalya
This message was last edited by the player at 18:34, Fri 05 Nov 2021.

- Miért van az, hogy mindig enyém az éjjeli őrség már vagy 150 éve? - válaszolom mérgesen.
Miután kollégám elment, fölkelek és kissé fölfrissítem magam - reggeli, mosdás - és az előző este előkészített holmimat fölkapva lemegyek az istállóba. Mielőtt még valami hülyeséget csinálnak a többiek és a lovak megvadulnak. De most nincs semmi gond a lovakkal, minden rendben van. Ennek örömére föl is málházom a sajátom.
Mire leérek már Arklan és Wolfrick is ott van...ami nem lep meg. De csak csendesen mosolygok. Ha éjszaka kell őrködni, ők úgysem látnak elég jól a sötétben...
- Jóreggelt a koránkelőknek. - köszöntöm társaimat - ha teljes a létszám, indulhatunk is. Venoritum merre van?

Ahogy ezt Fraien kimondja, megjelenek én is az istállóban, egyelőre az átlag öltözetben, a jól megrakott nagy hátizsákkal a vállamon, övtáskákkal, bejövet kicsit morgolódva:
- Ehh a fene a sok cókmókba, hát az átlag időjárásban sem mindig egyszerű eltalálni a felszerelést, hát még ha hegyekbe készülünk, csípős hidegbe... -.-

- Na de! - Elmosolyodok, miközben felpakolom a bérelt, az átlagnál szívósabb málhás lovat
- Harmatos jó reggelt uraim!  Csak semmi türelmetlenség!
- Jól aludtunk remélem!
- Bár nekem az átlaghoz képest hosszabbra nyúlt a tegnapi készülődés - majd itt egy kicsit kaján vigyorra húzom szám - de úgy vélem megérte! ;P
- Összegondoltam még egy-két nagyobb felszerelést, de azt az istenek mentsenek, hogy innen cipeljem, majd ott beszerzem, ahogy hozza az igény!
- Indulhatunk?