Jalin morfondírozását az ismeretlen férfi hangja szakítja félbe.
'No lám valaki mégis tanult jómodort' gondolja. Szembefordul a lovaggal, itt látható hogy az a dekoltázs szerény a bögyös cselédlányok és Ellana átlagos szolgálóihoz képest, bár a fekete testet fedő ruha sem könnyíti meg a dolgok megsaccolását. Itt látja hogy a lovag kicsit a horizont alatt szemlélődik. Szinte a semmiből megint előugrik a legyező, takarva a célpontot és Jalin száját.
Jalin feláll majd tesz pár lépést a kanapé felé amin Fraien és az ismeretlen nagydarab ül. Kezével tesz pár suhintó mozdulatot Fraien felé egyértelműen jelezve hogy helyet kér a nagy darab fickó mellet.

Aztán a privátszférára fittyet hányva leül a nemes mellé nagggyon közel szinte odasimulva. Egyik kezével megsimítja a férfi vállát közel hajol a füléhez és lágyan megszólal:
- Lehet, de én jobban szeretem az estét. Akkor 'felszabadultabb' lehetek, és kevesebb a kíváncsi tekintet~. Kihez is van szerencsém Ser~?
Miközben beszél ujjai a vál és bicepsz után mellkasra tévednek és finoman megnyomkodja azt.

Amíg a férfi válaszol a legyező felett mélyen a szemébe néz. (Pszy Godon - Felfedés: Mekkora Pszypajzzsal rendelkezik az illető?)

(Orvoslás és Élettan: Milyen erős a fickó? Mennyi ÉP-je lehet? Váll- és Nyakizmokat figyelve Nehézpáncélos vagy mezei katona inkább? Keze kérges- henzézfegyver vagy inkább bajvívó? Ha pedig elesne mennyi mana lehet megjavítani?)
This message was last edited by the player at 10:41, Thu 20 Apr 2023.

Venoritum egyelőre áll az asztal mellett, és enyhe mosollyal, pohárral a kezében figyeli ezt a mókás kis bájcsevelyt, közben tudatosulnak benne az elmondottak, és gondolkozik:
Ideje lehet felkészülni a kedélyek lenyugtatására a konklávén, vagy dal, vagy légkeverék használatával, vagy esetleg felkészülni gyógykeverékekkel, ha valaki meg akarná ritkítani a jelenlévőket.

De mielőtt még ezt a többiekkel is megosztaná, gondolja, hogy feldobja ezt a hirtelen termett idillt, és  egy kis szerelmes illúziót teremt Jalin és Niddin köré, miközben alig észrevehetően somolyog a pohár mögött, nem túlságosan feltüntetve, hogy ő csinálja...

Halovány, rózsaszín felhő lengi körül őket, miközben a nyakukba 2-2 kismadár 1-1 vörös rózsafüzért akaszt, piros szívecskék pukkannak szét körülöttük... Illúzió (4MP)
This message was last edited by the player at 11:43, Thu 20 Apr 2023.

Jalin közeledésére fölállok és átülök oda, ahonnan ő jött. Amikor egymás mellett haladunk el odasúgom:
- Legalább páholyból nézhetem előadásod...

Majd leülök és várom a fejleményeket.

Niddin szeme felválltva jár Jalin szemei és mellei között, viszont megkönnyebbül, mikor a legyező a lovag segítségére siet és eltakarja a leányzó bögyöcskéit. Ahogy mellé préselődik a lengeruhás csaj Niddin ültében meginog csöppet és hebegve motyogni kezd, miközben gyöngyözni kezd a homloka.
- Igazán?
Arca és orrnyerge pirosodni kezd.
- Oh, a nevem Niddin, Niddin Semarianis. Összefutottunk egyszer már a folyosón, bár lehet csal a memóriám. Oly régen volt, hogy szinte gyereknek kellett volna lenned.
Oldalra pillantva elgondolkozik, hogy lehet, hogy egy cseppet sem öregedett a nőci. Amint Jalin nyomkorászni kezdi, ő a serleget nyomja mégjobban az ölébe és egy halkabb nevetés hagyja el a száját.
-He,he.
Mélyen a tolakodó hölgy zöld szemébe néz, miközben próbálja elhajtani jobb kezével a kismadarakat és a rózsaszín felhőtől kicsit megilletődik és a szája elé kapja a kezét, mintha mérgesgáztól óvná a tüdejét, és ruhája ujján keresztül veszi a levegőt.
- Ilyen erős parfümöt se láttam még.
This message was last edited by the player at 12:33, Thu 20 Apr 2023.

- Ejnye-Bejnye Vändel~ Már megint csintalankodunk? Látom vannak dolgok amik soha nem változnak  - mondom miközben kezemmel egy nagyot legyezek Ser Niddin felé (Pszy Godon - Szétoszlatás) És a kellemes huzat szó szerint elfújja a képet.

Ezután Ser Niddinhez fordul: - Ne is törődjön ezzel jó lovag. Mindenkivel megesik egyszer...vagy kétszer, Tán többször? - kérdezem meglepettséget színlelve. Visszautalva hogy az asztalnál is a borosüveg hoppon hagyta a férfit.
Rövid huncut tekintet után folytatom: - Nos kegyed még fiatal. De mivel úgy látom ismeretségünk Yarost-nak köszönhetően szorosabbra fonódik a futó ismeretségnél~ mondjuk úgy hogy ismerek egy gyors és kényelmes megoldást az ilyen kellemetlenségek elkerülésére. Megmutassam?
A legyező mögött kacsint egyet.

Ahogy Jalin az illúziót egy legyintéssel eloszlatja, Niddin leengedi a karját és normálisan kezd el lélegezni, majd gyorsan visszateszi a madárkákkal való hadakozás során felemelt poharát közé és a leányzó közé, és mintegy védekezőleg a lába közé szorítja.
- Öh, ez valami félreértés lesz, én nem az a fajta lovag vagyok,...vagyis ö.., most itt mindenki előtt?
Segitségkérő szempillantásokat vet Fraienre és Venoritum felé is, majd visszanéz a rámászó hölgyeményre.
- Há.., hát meg?
This message was last edited by the player at 13:59, Thu 20 Apr 2023.

Jalin gyorsan kitekint, és a legyezőt megemeli Ser Niggin és az ő arca elé hogy kitakarja őket Fraien és Venoritum elől. A férfi állát kétujjra fogja majd az arcára hirtelen nyom egy finom több másodpercig tartó csokot ami enyhén bizsergést eredményez:

Jalin elveszi a legyezőt és látható a lovag képén egy csóklenyomat. Utánna mint aki jólvégezte dolgát, feláll és odasétál Venoritumhoz majd pajkosan kupán koppintja a csukott legyezővel. - Légy rendes az új társaddal.
Jalin finoman kisétál az ajtón nem is várja meg hogy megjöjjön az étek. Nem is volt akkora időpocsékolás bejönni, gondolja...

Jalin útját folytatja a szép tiszta folyosón. Ernyőét kinyitja és aprókat szökken jókedvében.
A kijáratnál elkap egy szolgát és gyaloghintóért klúdét. Meg is érkezik 2 kigyurt alak akik a vállukon, hosszú léceken egy nagyjából ember méretű kabint cipelnek. Letérdelnek és beinvitálják Jalint majd a megadott címhez mennek utasukkal: Ami Darton felkentjének otthona. Útközben tesznek egy rövid kitérőt egy virágárusnál. Hisz illetlenség ajándék nélkül megjelenni.

Az útdíj fizetése után Jalin kiszál a lakhelynél és kicsit rendbeszedi magát:
Megigazítja fekete ruháját,  felhúzza fekete ernyőjét és fekete fátyolt is az arca elé húzza a (napsütés ellen).
Baljában egy szálon három fehér liliom. Így jelenik meg a bejárat előtt, Mondván a főtisztelendőt keresi.

- Ennyi?
Niddin értetlen arccal figyeli, ahogy Jalin távozik.
- Olyan fura hangja volt, ahogy elköszönt.
Kérdőn pillant az ott maradt társaira, és feltűnik neki, hogy bal orcáját stirölik.
- Van valami az arcomon?
Arcához kap és sikeresen szétkeni a rúzsfolt felét. Elveszi a kelyhet az öléből és leteszi az asztalra. Majd kicsit megigazítja a nadrágját és visszadobja a vállára a hevenyészetten lógó köpenyének díszes darabját.

Sóhajtok egyet:
- Heehh... Jalin...
- Kicsit még maradhatott volna, hogy egyeztessük, érdemes-e valamire külön figyelmet fordítani a feladat kapcsán...

- Niddin kolléga! Kérsz valami hűsítőt erre a forró üdvözlésre? :)
- Egyébként én lennék Vändel de Citerell, vagy még becéznek Dr. Venoritumnak is, hallgatok a Vändelre, Venóra...

- Örülök, hogy együtt dolgozhatunk Vändel.
Megtörli a verejtékes homlokát.
- Nemigazan szoktam inni munka közben.
Bűnbánóan fut a tekintete az asztalon lévő kehelyre, amit már kiürített.
- Többnyire. Egy hűsítő ital azért jól esne ebben a nagy melegben, persze csak olyan, ami nem ködösíti el az elmét.
Megpillantja a saját fejének torz tükörképét a fényes poháron, amire serényen dörgölni kezdi a maradek rúzsfoltot.
- Mindenkit így köszönt az ifjú hölgy?
Fraienre pillant, hogy hátha csatlakozni szeretne a beszélgetéshez.
This message was last edited by the player at 11:51, Fri 21 Apr 2023.

Még pár szívverésnyi ideig nézek a távozó után, kissé megcsóválom fejem, majd Ser Semarianis felé fordulok. Ahogy elmosolyodom az arcomra tetovált Darton, Kyel és Uwwl szimbólumok megvonaglanak:
- Üdvözlöm kedves Sir Niddin Semarianis! Fraien vagyok - mondom - a hölgy már mást is köszöntött így. Ajánlom, hogy legyen óvatos. Elég furcsa tud lenni a humora...de amíg Dartonnak tetszik ez, addig egy szavunk sem lehet rá.

- Sir? Megfelel? Nyújtok felé egy pohár gyümölcslevet...
- ...ha már egyszer az iménti palack amiért nyúlt "arrébb libbent" Jalin, meg az udvariasság kedvéért...
- Egészségünkre!
- Nos, lássuk azt a címet...
Majd kihalászom a borítékból, átböngészem...
- Hmmm...egyelőre úgy tűnik, a konklávén találkozunk, aztán a célt ismerve folytatjuk az eszmecserét...
- Hacsak nincs ellenvetés, akkor elmegyek Krad felkentjéért!

Viszonozza a tünde üdvözlését egy mosollyal és kisebb meghajlással.
- Fraien.
Kérdőn fehúzza a jobb szemöldökét.
- Óvatos? Valahogy védekeznem kellene? Csak nem valami nyavajával küzd szegény lány az alsó felén?
Az itóka hallatán egy pillanatra kivillan a nyelve csücske az ajkai közül, ahogy megnyalja száját.
- Köszönöm Vändel.
Mosolyogva elveszi a gyümölcslevet és felemeli maga előtt.
- Egészségünkre!
Bele is kortyol párat. Ő is megnézi a rá osztott kegyelt címét és röviden bólogat párat olvasás közben, ahogy nyugtázza magának a környéken való helyismereti emlékeinek meglétét.
- Rendben, akkor ott találkozunk Uraim.
Felhörpinti a maradék italát és leteszi az asztalra a kelyhet.
This message was last edited by the player at 08:25, Sat 22 Apr 2023.

- Nem, a probléma nem egészségügyi. Inkább a tréfái... kissé illetlenek, szabályokat felrúró poénok. És akin csattan nem tudják élvezni. - válaszolom - Na, de valóban érdemes lenne elindulni a kegyeltekhez. Lesz még időnk beszélgetni...

Ezzel ellenörzöm a címet, hogy jól emlékszem rá, aztán én is megyek utamra Kyel kegyeltjéhez.
This message was last edited by the player at 12:18, Sat 22 Apr 2023.

Mindegyikőtök felkeresi a számára kijelölt főrendet.

Jalin: Darton főpapja egy alacsony termetű, rövid vörös hajú férfi (kb. Walter Kovacs, alias Rorschach a Watchmen filmből). Hosszú barna felöltőt visel, alatta barna pantallót, fehér inget és fehér sálat. Amikor meglát téged, először kérdőn felhúzza a szemöldökét, majd összehúzza a szemét - láthatóan a híred alapján felismer -, aztán csak annyit mond:
- Indulhatunk.
Azzal azonmód gyalogszerrel el is indul a Tanács épülete felé.

Niddin: megérkezel a címre és bezörgetsz. Egy fiatal, tizenöt éves körüli szőke leányzó nyit ajtót, aki téged meglátva az ajtót tárva-nyitva hagyja és tapsikolva, boldogan sikkantgatva beszalad:
- Itt a lovag! Tényleg daliás!
Alig néhány szempillantás alatt tucatnyi hasonló korú csitri vesz körül, és mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, tapogatni kezdik a kezedet, bicepszedet, válladat, combodat. Közben röpködnek a csodálkozó megjegyzések:
- Mekkora tenyere van! Milyen kemény! Milyen izmos! Milyen vastag a karja! Ha ekkora hüvelykujja van, akkor a micsodája is mekkora lehet!
Közben sodornak befelé. Már kezdesz nagyon zavarba jönni, mikor egyszer csak megszólal egy lágyan búgó női hang:
- Elég lesz, lányok. Hagyjátok bejönni a lovag urat.
Feltárul egy oldalsó ajtó, és egy kora harmincasnak tűnő, de kortalan arcú, világosbarna hajú nő tűnik fel benne. Diszkréten van felöltözve, smink nincs rajta, de ezek ellenére olyan buja hullámokban árad belőle a MILF-energia (nem, NEM a MILlenium Falcon), hogy köpni-nyelni nem tudsz, hozzá képest Jalin csak egy olcsó ribancnak tűnik. Aztán a nő a karodba fűzi a karját - te fülig vörösödsz az érintésétől és automatikusan kihúzod magad, és próbálsz nem tudomást venni a heves erekciódról -, majd rád mosolyog. Az egyik lány egy fehér napernyőt tartva besorol mögétek, a hölgy pedig hozzád simul és érzéki hangon a füledbe súgja:
- Indulhatunk, kedves lovagom.
Mivel az agyad képtelen elszakadni az előbb látottaktól, önkéntelenül is engedelmeskedsz, és elindultok a Tanács épülete felé. Útközben csak arra tudsz gondolni, hogy mekkora szerencséd van, hogy téged ért ez a megtiszteltetés, és csak akkor szontyolodsz el kicsit, amikor az épületek között feltűnik az úticélotok.

Venoritum: ahogy kopognál az ajtón, az éppen kinyílik, és egy idősebb, kerek képű és testalkatú, kopaszodó, csak a füle fölött kis hajcsíkot viselő férfi néz rád sokat tudó mosollyal (kb. Danny DeVito). Elegáns szabású, de nem hivalkodó világoskék inget és fekete pantallót visel, kezében pedig csontból faragott markolatú sétapálca van. Nyakában egy aranyból készült, egyszerű, dísztelen kör alakú medál lóg. Végigmér, majd helyeslően biccent feléd:
- Pontos volt, ifjú de Citerell. Nagyon helyes. Mehetünk is.
Azzal lassú, kényelmes tempóban, a sétapálcát a kezében fogva sétáltok a Tanács épülete felé.

Fraien: a kyelita főpap rezidenciája inkább tűnik egy miniatűr erődnek, mint lakóháznak. Ahogy a vaspántokkal megerősített kapun bezörgetsz, az csikorogva kinyílik, és egy nagydarab, emberi léptékkel ötvenes forma marcona férfit látsz. Szó nélkül biccent feléd, majd int, hogy kövesd. Szűk, dísztelen folyosókon mentek keresztül, majd egy szinte cellaajtónak is beillő ajtót kitár előtted és betessékel. Ott egy szinte gyermek, alig 12 éves embernek kinéző fiú fogad, talpig fekete páncélban. Sisakrostélyán két, egymásnak háttal álló fél arc van, egyik arany, a másik holdezüst, amelyek a fül mögött eggyé vannak kovácsolva. A fiú felhajtott rostéllyal, komoly tekintettel mered rád néhány pillanatig. Aztán enyhe főhajtással köszönt és elindul kifelé. A nagydarab férfi, aki befelé kísért, egyetlen szó nélkül int feléd, hogy kövesd a fiút. Így, szótlanul, már-már kínos csendben mentek, elöl a fiú, mögötte egy lépéssel lemaradva te. A csendet csak a vért lemezeinek csikorgása és a lépéseitek - helyesebben az ő lépéseinek - dobbanása zavarja meg.

Mind a négyen az épület előtt találkoztok, amelyet valamiért szokatlanul nagy tömeg vesz körbe. Ahogy útitársaitoknak utat törtök a bámészkodó emberek között (szó szerint furakodnotok kell, mert mindenki előre figyel), az épület kapujában egy vértócsa közepén Della kegyeltjének holttestét pillantjátok meg, akinek csuklóig véres a jobb keze. A test hanyatt fekszik, lába a kapu felé van. Az idős, 60 év körüli nő felsőtestéről le van szaggatva az ócska zsákanyagból készült ruha, ráncos, lapos mellei között tölcsér alakú lyuk látható, mintha valami tompa tárgyat beszúrtak volna a szívébe a bordák között. A tanácsterem kapuján vérrel felírva egy versike áll:

"Mikor a tékozló visszatér
A Szent Síkok lenyugszanak
Időt álló örök erő
Azé, aki dönt
Mikor két setét kesztyű egymásba markol"

- Hogy az a...! - lepődök meg, nem éppen halkan, majd szólok társaimnak, (ha kell a környezetben lévőknek is, ha babrálnának a látottakkal...)
- Várjatok! Még senki ne nyúljon semmihez... Adjatok egy percet!

Majd mielőtt még bármi/bárki változtatna a jelen állapoton, (ha kell kicsit, közelebb megyek) , pszionikus erőmmel az emlékezetembe vésem a látványt, bármilyen ronda is, a verssel, és a látott környezettel együtt, hogy aztán ha fontos lesz, vissza tudjam idézni, akár mások számára láthatóan, a fénymágiám által...
(Emlékfelidézés-bevésés)

Majd a többiekre nézek:
- Bármennyire ronda látvány, az emlékembe véstem későbbi felidézésre, még érintetlenül...

KM: Vallásismeret, Művészet, Legendaismeret, Történelem, Kultúrák közül valamelyik mond nekem valamit erről a versről?

Darton főpapjával komótosan ballagunk egymás mellett mikor a tömeghez érünk. Határozott kijelentessél: FÉLRE Darton nevében! - eloszlatom a tömeget. Sötét fátylom mögül szúrós szemeket vetek a makacsokra, akik mikor meglátnak visszaszólás helyett gyorsan a földre néznek és akiknek van leveszik sipkájukat... majd elállnak az utunkból sőt társaikat kicsit arrébb húzzák miközben 1 újjal az öltözetemre mutatnak.

A kép ami a kapunál elém tárul különböző érzelmeket keltenek bennem: 'Áhh tudom mi hiányzott! Egy jó kis gyilkosság~ Ez kell hogy jobb kedvre derüljek: egy kis rejtély, ármány és pici vér, már ha nem öngyilkosság volt. Az öngyilkosság szimplán uncsi... amikor egy hiteveszett szerencsétlen egyszerűen feladja...meh' gondolom magamban és máris aktiválódik képességem hogy lássam a holt lelkeket. Ujjamon a nondeszkript feketegyűrű ami beleolvad a sötét szatén kesztyűbe is felkészül, ha kommunikálni kéne.

Lassan, komótosan megközelítem a helyszínt és felkészülök egy esetleges párbeszédre az elhunyttal.  A test fölött csak ennyit mondok - Dicsőség Dartonnak. - nem kiabálok de határozottan mondom. Lassan leguggolok a test mellé és a csokor Fehér liliomot a nő mellkasára helyezem hogy takarja a fedetlen felsőtestet és mint egyfajta végtisztesség a holtnak.

Visszagondolok a reggelre hogy mintha már akkor itt dalolászott volna valamiről, de nemigen figyeltem rá. Ha nincs lélek kivel kommunikálni tudnék akkor Aktiválom 5E Pszy - Godoni Felfedés: Visszapörgetve az eseményeket hogy lássam mi játszódhatott le. Illetve szememmel kutatok a lehetséges gyilkos fegyver után.
Szemem sarkából látom Ser Semarianis-t akinek a karján ott csüng a rég látott barátosnőm...  'nahát nahát kedves lovagom úgy tűnik bátrabb mint az első látásra tűnt.' Barátságosan intek feléjük miközben dolgozok.
This message was last edited by the player at 15:28, Sat 22 Apr 2023.

  Amikor megérkezünk és látjuk a csődületet meglepődöm és a kardjaimhoz kapok...de mivel körülnézve a tömegen és az elhunyton kívül nem látok semmit elengedem a fegyverek markolatát. Bár a tömeg nehezen enged utat, túlzottan leköti őket a látvány, némi nehézség árán sikerült közelebb jutni. Jalin fellépése valamelyes könnyíti utunkat.
  Amikor odaérünk még egyszer körbenézek, hogy látok-e bármilyen veszélyt...mivel egyenlőre nem sokat én is odaguggolok az elhunythoz Jalin mellé. És halkan, hogy más ne hallja megjegyzem:
- Ennyire nem énekelt rosszul...sőt!

És megnézem a sebet amennyire tudom, a véres kezet is hogy mit fog a kezében (saját szivét tépte ki?) és megnézem, hogy itt van-e még a lelke (Holtak Szeme). Megpróbálom megállapítani, hogy mióta lehet halott (hőlátás segíthet, hogy mennyire hűlt ki).

Hogy az összesereglett tömeg ne csak akadály legyen, megpróbálom a figyelmüket magamra vonni.

Miközben társaim tanulmányozzák az elhunytat, kiszemelek egy magaslatot éppen csak egy  picivel arrébb, hogy kevésbé zavarja őket vizsgálatban, felállok rá,
majd a xylofonomat megbűvölve (Bűvhangszer 4 Mp) rövid pergődobszólóval vezetem be mondandómat!
Majd hangosan így szólok:

- Pyarron jó népe, hölgyek, és urak! Egy kis figyelmet kérek!
- Látta valaki, hogy mi történt? Pyarron szívében vagyunk, Pyarron Szent Székének legfenségesebb épületénél!
- Az nem létezik, hogy senki sem látta, mi történt itt, és ki, vagy mi követte el eme galádságot!
- Jutalmat, és a Szent Szék oltalmát ajánlom fel annak, aki kellően részletes információkat szolgáltat róla, hogy miként történt ez a borzalom!
- Szóljatok, Pyarron becses lakói!

Közben figyelek távolabb is a téren, hogy a tömegen kívül látok-e egyéb gyanús mozgást, alakot, menekülést netán, vagy esetleg támadó szándékot, bekapcsolom a Hatodik érzékemet, ha esetleg repülne felém nyíl, vagy ilyesmi, felkészülve a kitérésre...

Éppen a célhoz érnek, mikor Niddin keze valahogy, őszintén, teljesen véletlenül kezd lecsúszni a védelmezett kegyeltjének a fenekére, miközben annak dereka felett tartja a kezét, ahogy óvja az elhaladó járókelőktől és kényes fityegésének tempóját is szeretné gyorsítani ezzel. Rendkívül el van vörösödve Niddin, de persze lehet csak a meleg miatt. Homlokába lógó haja is kezd átnedvesedni az izzadságtól.

- …és azt mondták hüvelykujj méret, de ez butasag kérem. A középső ujj hosszat kell nézni, ezt jobb ha megtanitja nekik.

A tömegbe behaladnak, mikor Vändel felkiállt. Erre Nidin elkapja a papnő popsiáról a kacsóját és ártatlan arcot vágva kapja oda a tekintetét félelf társára. A holtestet megpillantva azonnal magához rántja a nőt és vastag karjaival mintegy kalitkába zárja, hogy ne férjen hozzá senki. Nyugodtan, de hirtelen mozdulatokkal pásztázza a tömeget lehetséges veszélyforrás után. Megvárja míg Vändell privátban kigyönyörködi magát a látványban és kínlódva nézi végig, ahogy a többiek teljesen amatőr modon vizsgálgatják a testet. Ez után a papnővel a karjaiban közelebb sétál, lerakja a nőt a holtet közvetlen közelebe, de háttal, hogy ne sokkolja a látvány.

- Inkább ne nézze, ha nem bírja gyomorral kérem.

Leguggol a hullához, de felemelt karjával jelzi hogy ő maradjon csak állva. Megvizsgálja a sebet. Egy pillanatra ő is odakapja a fejét Vändel csodás játékára, majd a dobszólót utánzó dúdolgatással vizsgálgatja tovább a holttestet.


(Próbalja eldönteni, hogy bezúzta a mellkasát valami és szabálytalanul szétszakadt a teste abban a pontban, vagy nem és a bordái el vannak e törve, és bőrén a vérén kívűl látszik e valami oda nem illő, illetve mióta halott. Meg mindent amit egy 5. Fokú Orvoslással meg tud állapítani pár perc alatt.)
This message was last edited by the player at 19:27, Sat 22 Apr 2023.

Venoritum: a látványt sikeresen a memóriádba égeted, későbbi felhasználás céljából. Ami a versikét illeti, egyik képzettség-érzéked sem jelez... viszont legalább annyit meg tudsz állapítani, hogy bárdként láttál, sőt alkottál is verstanilag ennél magasabb minőségű költeményt.

Ahogy a tömeghez kezdesz szólsz, az mintegy varázsütésre elnémul. Amint végzel a mondandóddal, kínos csend támad. Türelmesen vársz, majd mintegy fél perc múlva mozgolódás támad a sokadalom hátsó soraiban, majd előrenyomakodik egy idős, ápolatlan, feltűnően vékony végtagokkal rendelkező szakállas, hosszú őszes hajú férfi. Nagyon nem kell tolakodnia, az embertömeg magától szétnyílik előtte - ahogy odaér hozzád és megcsap a szaga, megérted, miért. Szemét fehér hártya borítja, két mankóra támaszkodva törtet feléd. Mikor eléd ér, kitapogatja a válladat, merev tekintettel az arcodba bámul , majd hangosan siránkozni kezd:
- Aszonnyák, Della nagyasszonya meghótt! Igaz ez? Jaj nekem, az alamizsna nagy részét, amiből jótevőim ennivalót hoztak nekem, tőle kaptam! Ugye nem igaz? Segíccsenek, nagyurak, egy szegény kódison, akinek a legfőbb jótevője ment el!

Többiek: A holttest egyik kezében nincs semmi. A vér, ami a kezén és körülötte már megalvadt, mint ahogy a kapun lévő is. A véres jobb kéz ujjai egyenesen kinyújtva, a végüknél fogva összeérve állnak, a bal ökölbe szorítva. Fegyvert nem találtok sem nála, sem körülötte .

Nohát! Pillant meglepetten Fraienre 'Befagy a pokol?' gondolja és gyorsan felpillant az égre, majd vissza Fraienre 'Tán eljött az istenek alkonya!? Megmernék esküdni hogy Fraien poénkodott... lehetetlen' szögezi le magában, de elteszi későbbre a kis beszólást, majd kitárgyalják.
Vändel kis szereplését most ignorálja sokkal inkább a kapura koncentrál, pontosabban arra ami a kapun(ál) van.
Jalin odasétál az íráshoz.  Majd halkan enyhén morogni kezd az írásra.

- Üüühhh... - legyezek az orrom előtt a bűz hatására, mivel a bukéja vetekszik a néhai Haynie Zefronéval a barlangban...
- Jól van, bátyja, csituljon most már, és jöjjön velem.

Közelebb hajolva, még halkabban mondom:
- Ha értékes, amit tud,kicsit többet is fog kapni, mint alamizsnát, azt megígérhetem.

Majd visszamegyek a bácsival a többiekhez, és kicsit arrébb megállítom:
- Itt várjon, kérem!

Majd a többiekhez fordulok:
- Megtudtatok valamit? Ez az "illatos" bácsi itt mögöttem, bár látszólag vak, ő az egyetlen, aki legalább hajlandóságot mutatott, és tudhat valamit, talán csak érdekből, vagy sem, meglátjuk.
- Vigyük el biztos helyre, hogy elmondhassa mondandóját - fintorodok el.

Fordulok a kísért papok felé is egyben:
- Tisztelendő Atyák, és Anyák, a konklávé ügyében mi legyen? Ez némiképp módosít a terven, nemde? :\
This message was last edited by the player at 19:22, Sun 23 Apr 2023.

Jalinnak