Az állam dörzsölgetve válaszolok
- Azt hiszem a lényeges információk megvannak...legalábbis elsőre. Annyi bizonyosnak látszik, hogy egyfelől minél előbb kell indulnunk, másfelől hogy hosszú útra kell készülnünk. - társamhoz fordulok - neked még valami ötleted?

- Köszönjük a képeket, nagy segítséget jelentenek, jelentősen megkönnyítik a fiúk felkutatását. Én még kérnék egy-egy személyes tárgyat, amely a fiúké volt, és amelyek közel álltak hozzájuk: egy kedvenc tárgy, eszköz, fegyver, ruha, valami, ami sokat volt náluk és ragaszkodtak hozzájuk. Ezenkívül egy olyan kérdésem is van, hogy a fiúk foglalkoztak a szellemük csiszolásával a művelődésen és a kereskedő szakma elsajátításán kívül is? Értem ezalatt a buzgó vallásos életet, meditációkat, elméjük rejtett képességeinek kiaknázását.

Ferenghi úr elgondolkozik...
- Hmmm, a legtöbb dolgot, amik közel álltak hozzájuk, azt pont emiatt magukkal is vitté. De hmmm...áhá! Megvan! Az enciklopédiák!
- Mindketten elég sokat olvastak az utóbbi időben!
Majd int egyet, és a cselédek előhoznak két nagy könyvet, amik kinyitva  egyenként is átérik az előttetek lévő kis asztalt...
- Ezek a könyvek bár a városi könyvtáré, részben tán ezért is hagyták itthon őket, no meg a súly, viszont már több hónapja lelkesen bújták őket!

- Ez itt, mutat az egyik borítóján egy nagy torbocsilra, Sebastiané, az ostromgépek nagy rajongója.
- Ez pedig, mutat a másikra, nagy fogaskerekekkel, ingákkal teli borítójára, ez különleges mechanikus szerkezetekről szól.
- Nem egyszer olvasták őket felváltva.

Aztán felcsillan a szeme, és előhoz két nagy, díszes, figurákkal díszített korsót is, tetejükön kis fém zárófedellél, kis csengettyűvel:
- Áh igen, a kedvenc korsóik! Itthon mindig ebből itták a sört, ha csak tehették!

- Az elméjük csiszolásával foglalkoztak, de ez azt jelenti, hogy remekül értettek a számokhoz, számításokhoz. Igazából nem mélyedtek el túlságosan semmilyen misztikus irányzatban. Sebastian talán egy kicsit Dreinával szimpatizált, Lukas pediiig ha jól emlékszem Arel iránt rajongott egy ideig, de semmi mélyebb, kitartóbb imádatról nem tudok.

- Az elme hatalmának tudományával sem foglalkoztak? Legalább annyira, hogy védeni tudják elméjüket az ártó szándékú hatásoktól? - kérdem, miközben a könyveket nézegetem.

- Hmmm, áh de igen!  Bár nem voltak nagy elmeművészek, mint egyes távoli vidékek nagy harcművészei, vagy ilyenek, de meditáltak, elmélyedtek néha, igen-igen!
Olykor szükségük volt rá, hogy védjék elméjüket. A kereskedelemben sok a trükkös, ravasz kópé, ki nem a legtisztább módon próbálja befolyásolni a partnert. Hát igen...
This message was last edited by the GM at 09:59, Mon 29 Aug 2022.

- Köszönöm a segítséget, Ferenghi uram. Kérek kb. két órát, addig ne zavarjanak. Megpróbálom kideríteni, merre járhatnak a fiúk... nem ígérek biztos eredményt, de talán találok némi támpontot arra nézve, hogy legalább élnek-e, jól vannak-e, illetve talán arra is, hogy hol vannak éppen. Ha nem járok sikerrel, akkor Sir Nauryllel elindulunk azon az útvonalon, amelyen a fiúk indultak el. Annyi előnyünk lesz, hogy málha nélkül gyorsabban haladhatunk és talán a kérdezősködés kevesebb időt vesz igénybe, mint a fogadódokkal a tárgyalások.

Azzal kérek egy külön helyiséget, ahol zavartalanul tudom végezni, elvégzem a szükséges intézkedéseket, hogy a saját testi igényeim se zavarjanak meg (evés, ivás, ürítés), beviszem a két korsót, majd magamra csukom az ajtót és nekikezdek a dolognak. Ugyanazt a procedúrát végzem el kétszer, mindkét korsóval.

1. Tárgyszimpátia (30 mp, 1 kör varázslás) + Mentálmágia: érzékközpont olvasása (17 mp, 68E - biztosra akarok menni -, varázslás 1 szegmens. A varázslat időtartama 5 perc/30 kör, ezalatt mindent úgy érzékelek, mintha a célszemély teste lenne a saját testem.
2. Godoni pszi Godoni transz diszciplína (10 pszi-pont, 1 perc + 10 kör meditáció), visszaszedem az elhasznált manákat, mind a 47-et.
3. Lásd 1. pont, csak a másik korsóval.
4. Ugyanaz, mint a 2. pont.
5. Visszameditálom az elhasznált pszi-pontokat, ez 30 perc míg megkezdem a meditációt és 40 perc míg visszajön a 20 pszi-pont.

A látottak...
This message was last edited by the GM at 08:04, Thu 01 Sept 2022.

Jobb ötlet híján először a könyveket nézem át, kb fél-fél órát olvasgatom őket.

Ezt követően a térképen nézem, hogy merre kellett menniük - elvileg - a fiúknak, hogy hol állíthattak út közben csapdát nekik. Nehezebben járható részek, domborzati viszonyok melyek a lesvetést segítik érdekelnek. Nyilván egy fogadóban is leitathatták őket, használhattak mérget vagy mágiát...de azt majd Hevonen mester vizsgálja ki.

A könyvekben néhány ideiglenes jelölést találsz, ami a kifejezetten érdekes szerkezetek megjelölésére szolgál, illetve néhány számítást, becslést.
Az eltűnésre vonatkozóan semmilyen relevánsat nem vélsz felfedezni, esetleg kedvet kaphattál, hogy magad is utánaolvass a látott szerkezeteknek, hiszen érdekes, nem hétköznapi részletekbe engednek betekintést.

Ami az útvonalat illeti, úgy véled, hogy a fiúk nem bonyolították túl annak tervezését, már csak a kellemesen adott út miatt sem. A térképen látszik, hogy egy fő útvonalról van szó, semmi extra kitérővel, ami bár ha nem is annyira forgalmas, mint Suhadar főutcája, de már egy több évszázada fő verőérként szolgáló, nagy, karbantartott út Edorl és Shadon nagyvárosai között.
Természetesen veszélytelennek nem mondanád, hiszen Ynev világa egyébként sem az, főleg, hogy ez az út is országokon halad keresztül, hegyek és mocsarak mellett, de semmiképpen nem egy homályos kis ösvény.

Miután végeztem a dolgommal, kimegyek Ferenghihez és Naurylhoz.

- Van jó és rossz hírem is. A jó, hogy a fiúk élnek és sértetlenek. A rossz, hogy foglyok, és azt, hogy hol vannak, kik tartják őket fogva és miért, nem tudom. Jelenleg egy kopár, hegyvidéki, fenyőkkel tarkított vidéken vannak egy kényelmesnek tűnő épületben valamelyik hegytetőn, de kb. 6 óra múlva továbbszállítják őket valahová, valószínűleg kocsin, mert egyikük folytonos zötykölődésről panaszkodott. A fogvatartókról nem sokat tudtam kideríteni, leszámítva azt, hogy többen vannak, és néhányan közülük furcsa, kosaras markolatú kardot viselnek, címert nem láttam rajtuk. Alighanem több fogoly is van rajtuk kívül, volt olyan, aki szökni próbált, de valószínűleg sikertelenül, mert a fiúk borzalmas ordításokat hallottak felőle. Így a fiúk sem akarnak szökni, amit szerintem igen bölcsen tesznek.

- Ez alapján jobb is, ha megfelelő segítség nélkül nem próbálkoznak. - válaszolom - kosaras markolatú kard...hmm...kik használnak ilyet? A kard pengéje milyen? Egyenes-kétélű vagy hajlított-egyélű? Ezt a mágikus keresést később is meg tudod csinálni vagy valamilyen más módon követni, hogy merre vannak a fiúk?

Majd vendéglátónkhoz fordulok
- Van esetleg valami könyv a könyvtárában, ahol megnézhetjük, hogy kik használnak ilyen kardokat?

- Nos, hüvelyben levő kardról nehéz megállapítani, hogy milyen kialakítású a penge, ráadásul nem is értek annyira a fegyverekhez. Ami a keresést illeti, meg tudom ismételni kellő idő és a korsók birtokában. Egyúttal akkor arra is kérek engedélyt, hogy magammal vigyem a korsókat - biccentek kérdőn Ferenghi felé -, természetesen amint megtaláljuk a fiúkat, vissza fogom adni nekik. Ami a legnagyobb hátrányunk pillanatnyilag, az a sebesség. Jómagam leginkább gyalog járok, viszont azzal a tempóval nehéz lesz utolérni őket, továbbá a lovaglás nem tartozik az erősségeim közé. Ferenghi uram, tudna esetleg a rendelkezésünkre bocsátani egy gyors utazókocsit kocsissal? Természetesen azt is visszajuttatjuk, amint sikerült kiszabadítani a fiúkat, viszont kelleni fog a kocsi mind az üldözéshez, mind akár a meneküléshez is.

- Ó természetesen! Köszönöm! Ez is már sokkal több, mint amit eddig tudtunk, és legalább ez egy jel, hogy van remény!
- A korsókat vihetik nyugodtan, illetve intézkedem egy kétlovas utazókocsiról még ma, már tudom is kihez forduljak!
- A kocsi és a korsók visszajuttatása miatt kevésbé aggódok, a drága fiaim jussanak vissza épségben!
- Mikor terveznek indulni?

- Ja igen, a kardok, bár a könyvtár is jó megoldás lehet, de van egy sokat látott fegyverkereskedő barátom, megkérdezem tőle!

Kinézek az ablakon, majd vendéglátónkhoz és Hevonen mesterhez fordulva válaszolok
- Úgy nézem, hogy ma már nincs túl sok idő sötétedésig és nekünk is össze kell szednünk holmijainkat, így elsőre holnap napkeltekori indulást javasolnék. - kifejezetten barátomnak címezve kérdem - neked mennyi idő kell, hogy indulásra kész legyél? Te mit javasolsz indulásra?

- Úgy vélem, hogy a holnap hajnali indulás jó lesz. Addigra a kocsi is elő tud állni és mi is ki tudjuk pihenni magunkat. Némi úti elemózsiát is kérnénk, mivel sajnos nem tudom megmondani, hogy mennyi időt fog igénybe venni a fiúk kiszabadítása. Van esetleg olyan embere vagy ismerőse, aki tud szellemnyelven üzenetet fogadni, netán küldeni is? Ha igen, holnap hajnalra legyen szíves őt is idehívni. Talán ki tudunk alakítani egy olyan kommunikációs csatornát, amelyen keresztül jelezni tudjuk önnek, hogy hol tartunk a fiúk megtalálásával, illetve kiszabadításával.

Elgondolkodik:
- Ismerősök, kik szellemnyelven remekelnek, na lássuk csak. Az egyetlenek, akikről tudom, hogy néha szavak nélkül is megértik egymást, mert az elméjükkel kommunikálnak, azok a Therebin testvérek, de sajnos ők a Hatvárosba utaztak kereskedni, és vissza se jönnek jövő hét végéig. :( Egyéb elmemester ismerősökben sajnos nem bővelkedek.
- Ami az elemózsiát illeti, ne aggódjanak, egy hétre is elegendő úti elemózsiát tudok adni, még elküldöm az egyik szolgálót néhány hiányzó tételért, illetve a kocsisom, Gárió apó kiválóan főz, rendelkezésükre bocsátom!
- De hogy nehogy szűkölködjenek a forrásokban, adok még 5-5 aranyat, ebből gondolom be tudnak szerezni még jó pár szükséges felszerelést, amit még hiányolnak.

- Köszönjük Ferenghi uram, az elég kell legyen. - válaszolom és társamra nézek - szerintem menjünk és készüljünk föl, aztán holnap, napkeltekor induljunk. Át kell néznünk a holminkat hogy mire van még szükségünk.

Kérek még két zárt dobozt (bármilyen, kb 10*10*10 cm és a 40*40*40 cm közti méret megfelel), majd elköszönök a társamtól és vendéglátómtól, elvonulok a számomra kijelölt szobába és megcsinálom a következőket a dobozokkal:

Mindegyikbe teszek egy zóna varázsjelet 25 mp-ért, meg egy mágikus aura varázsjelet, ami a következőket tartalmazza:
Maga a jel (13 mp) + teleport 1E (1 mp, max 3 kg) + óránként aktiválható (6*1 mp) + parancsszóra aktiválható (0 mp) + zóna varázsjelen keresztül varázslás (5 mp). Így gyakorlatilag létrehozok egy postaládapárt, amibe betéve a levelet a megfelelő parancsszót kimondva elküldi a láda tartalmát a másik ládába.

Továbbá a botomra rajzolok egy rúnát (mágikus aura varázsjel, 13mp), amely varázsszóra (0 mp) átváltoztatja (2 mp) a botot megszüntetésig (folytonosság, 24 mp) annak a szabócéhnek a mesterlegény rézplakettjévé, ahol a mesterséget tanultam.

A műveletek között, illetve után, amennyiben szükséges, visszatöltöm a mana-, illetve pszi-pontjaimat. A legvégén a pszi visszatöltésével már nem foglalkozom, hanem lefekszem aludni. Alvás közben úgyis visszatöltődnek. Reggel ébredéskor összeszedem a cuccaimat, összecsomagolom őket és felkészülök az útra. A következő felszereléseket viszem magammal:
- kis kétszemélyes sátor
- hálózsák
- varrófelszerelés: szabóolló, többféle színű cérna, egy tucat acéltű.
- kés, kanál, főzőedény, tányér
- két kulacs víz
- egy viharlámpa, hozzá egy fél liter olaj
- tűzszerszám
- egy zárható tintatartó tele tintával
- fél tucat írótollnak megmetszett lúdtoll
- egy tucat ív pergamen
- mindezek tárolására alkalmas zsák és tarisznya
- hosszú íj, egy tegez (20) nyílvesszővel.

Miután összekészültem, lemegyek abba a helyiségbe, ahol előző nap beszélgettünk és megvárom Naurylt és Ferenghit.
This message was last edited by the player at 07:49, Mon 26 Sept 2022.

Miután Hevonen mesterrel távozunk, összeszedem amire az úton szükségem lehet...eddigi tapasztalataim alapján a következőket "csomagolom":
- hálózsák
- kés, kanál, főzőedény, tányér
- két kulacs víz
- tűzszerszám
- nyeregtáska
- 1.5kezes kard
- vadász számszeríj
- tegez + 20vessző
- csatacsákány
- tőr
- rákozott páncél
- lópokróc
- térkép
- 1kulacs pálinka (saját termés)
- 3 napi szárított élelem
- a pénzem 5 részletben, különböző helyeken elrakva

Mivel alapvetően páncélban utazom, így kissé időigényesebb a készülődésem - ezért nem is lep meg, hogy barátom után érkezem.
- Jó reggelt! Részemről indulhatunk is.
This message was last edited by the player at 10:54, Mon 20 Feb 2023.

- Járjatok szerencsével! - Üzeni néktek az idősebb Ferenghi, nagy reményekkel a szemében.

Gárió apó, a kocsisotok készséggel elétek megy, segít a felszerelés felpakolásában, és neki is indultok a hosszú úton a határ felé, a Pajkos Palotához, ahol a két ifiúr elsőként tervezett megszállni.

A Pajkos Palota még a határ ezen oldalán áll, úgy 100 méterrel visszább a kisebb, az út mellett két bástyával őrzött átkelőtől, az út bal oldalán.
Egy teraszos sárgára-pirosra festett faépület két emelettel, a földszinten egy zajos kocsmával, melynek a lengőajtóján át zene szűrődik ki.
Mellette istálló, itató, a szokásos fogadófelszerelések.

Az út túloldalán jobbra kisebb piac található mindenféle portékákkal, hogy fogadja az utazókat.

- Miután elhelyeztük lovainkat nézzük meg a kocsmát. Bár túl nagy szerencse lenne, ha már itt érdemi információkat találnánk a fiukról de sorsunkat egyedül Weila tudja...mindenesetre biztosabb, ha pontosan az útvonalukat követjük amíg lehet.

Ezzel társaimmal (feltéve hogy nincs ellenvetés) megindulok az istállóba elhelyezni a lovakat, aztán irány a kocsma.

Bemegyek én is, és egyenesen a pulthoz sétálok.

- Jó napot kívánok! Egy kupa dormanti mélyvörös bort kérek, leöblíteni az út porát.

Csak sétálnál a pulthoz, de egyelőre még oda is kell érni, ami nem olyan egyszerű...

A fogadó bejáratához közeledve egyre nagyobb zsivaj fogad titeket, de nem a szokásos jókedélyű fajtából.
Kiáltozások, káromkodások, és éppen törő üvegek hangja.

Az ajtó mellett egy faragott tábla hirdeti:
"Megfáradt utazó, fogadd meg e szavakat,
Hagyj kint mindent, mi fárasztja agyadat!
Mindenki egy hitet imádjon idebent,
Nedűk és jó nő vár, ha ki is fizeted!"

Ahogy a lengőajtón bementek, nagy felfordulás fogad titeket, a szó szoros értelmében.

A bal sarokban/oldalon éppen vagy fél tucat számszeríjász borul hanyatt asztalokkal, és poharakkal együtt, nagy káromkodás, és vicsorgó dühös arc mellett.

Aki meg éppen nem tántorodott hátra, az éppen egy kést hajít, mely alig pár arasznyival az orrotok előtt suhan el, fúródik bele egy széktámlába.
- A díszes páncélodból fogom kifizetni Lujza következő óradíját te shadoni kutya!!

Az előbb említett széktámlát tőletek egy lépésnyire jobbra egy félvértbe öltözött ifjú tartja maga előtt, oldalán másfélkezes karddal, kicsit ijedt arccal, és próbál fedezéket, vagy inkább kiutat keresni, mellette úgy két lépésre jobbra pedig díszes, aranyozott teljes vértben egy csak kicsit idősebb, de húszas éveiben járó lovag áll erőlködő fejjel, két kezével kinyújtva maga előtt előre, a vérten egy hétfejű figura látható .

Hátul egy bajszos, köpcös kocsmáros ronggyal a vállán, vörös arccal ordítja:
- Elég legyeeen!! Már megint az a k*rva vallásvita, kifelé veletek, ha nem tudtok viselkedni!! Nem olvastátok a kiírást?! Ahhoz tartsátok magatokat!!

A háttérben a pult mögötti ajtóból riadt hölgyek lesnek kifelé...

Ez esetben már az ajtóban megállok, majd gyors helyzetfelmérés következik. Elsősorban azt figyelem, hogy látom-e a fiúk valamelyikét vagy esetleg a hozzájuk tartozó szolgát, másodsorban azt, hogy ne találjon el lehetőleg semmi. Amennyiben nem látom egyiket sem, karon ragadom társamat és visszafordulok a kijáraton kívülre.

- Azt hiszem, érdemes megvárnunk, amíg az urak rendezik ittbent a nézeteltéréseiket. Nekünk kényelmesebb lesz addig odakint.

Azzal kimegyek és az ajtótól egy jó 5-6 méterre megállok, várom, hogy csituljanak a zajok.