Az általad okozott zaj után mozdulatlanná merevedve figyelsz, fülelsz, remélve, hogy nem hallotta meg senki. Talán 10 másodpercnyi hallgatódzás után mégis léptek zaját hallod bentről. Igen, egyértelműen az ajtó felé közeledő léptek zaját. Valaki (úgy ítéled meg hogy egy valaki közeledhet) az ajtó irányába tart...

Gyorsan körbenézek, hogy az irodabútorok-egyebek közt hol tudnék lest vetni a közeledőnek?

Amint megvan a megfelelő hely, félrehúzódok és várom az érkezőt.

Persze magamban mérgelődök...
- Miért pont most...? Remélem egyedül jön és el tudom kapni...

Az épület előtere, vagy előszobája egy afféle vendégfogadó terem, ahol az ügyfelek helyet foglalhatnak és megvárhatják, amíg intézik az ügyeiket. Szemben egy pult látható, a fal mellett pár szék, a sarokban egy körasztal található. A helység másik végéből nyílik folyosó az épület további zónáiba.
Gyorsan körbetekintve úgy látod, hogy a pult mellett, a hozzád közelebbi sarokban van lehetőség meglapulni, vagy innen lest vetni. Úgy saccolod, ha a közeledő a kijárat felé halad, akkor a rejtekhelyről jó eséllyel meglephető.

- Legalább annyi szerencsém van, hogy van megfelelő hely - gondolom és ezzel a pult mellett, a hozzám közelebbi sarokban lesállást foglalok el. Amennyire csak lehet fülelek és lesem a közeledőt.

Csendesen elfoglalod a helyed a sötét, árnyékos sarokban, bízva abban, hogy innen megfelelően tudsz reagálni, amikor szükséges. Embered lassan elhalad a helységben az ajtó irányába és megáll az ajtónál. Nem úgy tűnik, hogy észrevett volna. Lassan, csendesen nagyobb résre nyitja a bejárati ajtót és kifelé tekinget.
A korábban látott egyik behatoló az, arcán maszk, kezében szöges baseball ütő. Jelenleg éppen háttal áll neked. A távolság köztetek kb. 5 méter.

Magamban szitkozódom, hogy miért nem tanultam meg a seregben jobban lopakodni - lett volna erre bőven lehetőség, csak ellógtam...namindegy.
Amilyen óvatosan csak tudok odalépek mögé és megpróbálom leütni mielőtt kiálthatna.

Két rövid lépéssel a neked háttal álló, az ajtón kifelé tekingető ember mögé osonsz, majd a kezedben tartott szöges fadarabbal lesújtasz rá. A roppant erejű csapás szinte letaglózza az ellenfelet, aki térdre rogy. Az ütés a vállán éri, aminek nyomán vér fröccsen a shop padlójára, ellenfeled kezéből kiesik a fegyver. Kínok közepette száját kiáltásra nyitja, de az ütő nyelével végrehajtott következő támadás végleg a földre küldi.
A rövid akció után hosszasan hallgatózol, hátha észrevettek valamit az iméntiből, de szerencsére továbbra is minden csendes...

Kissé megnyugszom - egy ellenféllel kevesebb és mégsem tűnik úgy, hogy tudnak rólam...bár valószinűleg gyanítanak valamit, nem ok nélkül küldték le ezt sem.
Mindegy is...megfogom, fölemelem és keresek neki egy helyet, ahol nincs szem előtt. Ha van kéznél megfelelő gyorskötöző meg rongy akkor gondoskodom arról, hogy ha véletlenül magához térne se tudjuk sok zajt okozni...ha nincs eszköz vagy idő a használatukra, akkor csak berakom valami asztal alá vagy szekrénybe. Aztán elindulok fölfelé, hogy meglessem a többit is... (Ha közben látok valamit amin Jason frissebb elérhetősége is ott van, akkor magamhoz veszem vagy legalább megpróbálom megjegyezni a telefonszámot)

Ellenfeled testét gyorsan, és minimális zajjal behúzod a bejárattal szembeni eladópult mögé. Megnézed a fazont, a kapott sebek miatt pár óráig tuti nem tér magához.
Ezután körül nézel, megtervezve a további lépéseket. A helység, ahol vagy egy tágas fogadótér, ahol az ügyfelek leülhetnek, várakozhatnak és egyeztethetnek is a pultnál álló eladóval. Innen több ajtó is nyílik, illetve egy lépcső vezet az emeleti zónába. A pultra vetve egy pillantást prospektusokat, színes ismertetőket, reklámanyagokat, és néhány kézzel írt jegyzetet látsz. Jason elérhetőségét, ilyen jellegű infót nem találsz.
A lépcső felé indulsz, majd odaérve vársz pár pillanatot és hallgatózol, hátha hallasz valamit abból mi zajlik az emeleten...

A lépcső alján a falhoz húzódva hallgatózol, hátha hallasz valamit, mielőtt felmész a lépcsőn. Zseblámpa ugráló fényeinek változásait látod, majd az alábbi beszélgetés foszlányait hallod az emelet irányából:
- Még van időnk, ne parázz. Az nem segít, ha balfasz módon viselkedsz. A lényeg, hogy megtaláljuk amiért jöttünk. Mindent átnézünk, előbb-utóbb meglesz. Én átnézem az irodát, a másik helységet nézd át Te.
- De mi a faszt keresünk? Valami papírt, irományt, vagy mit?
- Mondtam már, fényképeket, de inkább valamit, amin fényképet tárolhatnak, pendrive, meghajtó, ilyesmit. Nézd át a fali képeket, és a padlót is, lehet trezor a képek alatt, ki tudja.

Ezután módszeres keresés, kutatás zajait hallod, asztal fiókjainak kihúzását, szekrény ajtók kinyitását.

Arra gondolok, hogy némi helyismeret milyen jól jönne...
Aztán a lépcsőn a lehető legóvatosabban fölmegyek és amennyire hang alapján tudom úgy a késkezűt próbálom hátbakapni - több okból is veszélyesebbnek tűnik.

Lassan, óvatosan felfelé indulsz a lépcsőn. Próbálod az árnyékok adta lehetőségeket kihasználni és minél kevesebb zaj kíséretében felérni. Ahogy felérsz, látod, hogy egy folyosón vagy, amiről 3 ajtó nyílik. A lépcsővel szemben egy irodahelység található, aminek az ajtaja majdnem teljesen nyitva áll.
Figyelsz tovább, majd kis idő múlva a helységben feltűnik a csapat vezetője, akinek egyik keze helyén a szóró/vágó pengét láttad korábban. Az illető félig háttal van a helységben, éppen egy íróasztal tartalmát vizsgálja át. A tevékenységéből úgy látod, hogy nem vett észre téged. Társa a szomszédos helységben lehet, ami határos azzal, ahol a pengést látod.

Csendesen elmosolyodom - vége legalább úgy tűnik, hogy jól megy valami. Csak el ne kiabáljam...részben az elkiabálás elkerülése végett, részben a meglepetés végett a pengés mögé lépek és tarkóncsapom a szöges ütővel.
This message was last edited by the player at 11:43, Sat 13 Jan.

Lesújtasz az ellenfeledre. Az első csapás hatására térdre rogy, de még annyi ereje, lélekjelenléte marad, hogy felkiáltson. A második ütés - bár nem olyan hatásos, mint a korábbi - végleg földre viszi az férfit.
A sikeres támadás után lehajolsz a testhez, és pár pillanatnyi vizsgálódás után egyértelművé válik, hogy életben van és talán életben is marad. Éppen fordulsz, hogy a másik fickó után eredj, amikor látod, hogy az meglepően halk közeledéssel szinte meglepett téged. Mikor meglátod, mozdulni sincs időd, szinte abban a pillanatban lesújt rád a kezében tartott szöges fadarabbal.
This message was last edited by the GM at 18:03, Thu 18 Jan.

Az ütés bár pontos, de nem tud számottevő sebet ejteni rajtad. Felegyenesedsz és szembenézel az utolsó behatolóval. Pár pillanatig figyeled a mozgását, majd támadásba lendülsz. Ütésed kemény és erőteljes, embered nem tud hathatósan védekezni. Csapásod mély sebet ejt a vállán, ellenfeled ennek hatására menekülőre fogja. Egy ugrással a folyosón terem, majd ahogy a sérülése engedi a lépcső felé rohan. Láthatóan semmi kedve a további küzdelemhez. Tartalékaid felhasználásával előhívod titkos tudásod, mely segítségével a menekülő után eredsz. Gyorsaságod emberfeletti, még a földszinti előtérben utoléred az életéért rohanó halandót. Mikor látja, hogy nem tud megszökni, szembefordul veled, szemében rettegést, halálfélelmet látsz. Erőtlen támadó mozdulatot tesz, amiben már nincs tartás, nincs hit. Félresöpröd a karját, majd lesújtasz rá, lezárva a küzdelmet. A férfi földre zuhan, majd megszűnik minden mozgás, minden zaj körülötted, újra csend és sötétség vesz körül...
This message was last edited by the GM at 14:20, Mon 22 Jan.

Bosszúsan és fölöslegesen sóhajtok - "ez nagyon hiányzott most azt mondhatom, bár lehet hogy még jól jön és Jasonnal könnyebb lesz így" - villan át rajtam.
Körbenézek, hogy találok-e valamit, amivel a benti hármat rögzíthetem, majd miután az eladótérben nincs, kötözés nélkül viszem föl az emeletre a lenti kettőt. Majd miközben szemmel tartom őket, nehogy mocorogjanak óvatosan szétnézek és remélem, hogy megtalálom Jason aktuális számát anélkül, hogy nagyobb rendetlenséget csinálnék mit ami már van.

A szükséges információ utáni kutatást az emeleti irodában kezded. Besötétíted a helységet és fényt gyújtasz. Az íróasztal tűnik a legvalószínűbbnek, ahol szerinted ilyen jellegű infók fellelhetők. Úgy gondolod, talán lesz egy telefonszám regiszter, ahol a lényeges számok között megtalálod Jason privát elérhetőségét is. Hamar kiderül, hogy itt nincs ilyesmi. Ugyanakkor elég sok a dokumentum, ami a kezedbe akad, számlák, jegyzőkönyvek, szerződés másolatok, kimutatástok, miegymás. Nem túl jó hír ez, mivel a papírok átnyálazása, rendszerezése nem a te asztalod.
Mindenesetre tovább kutatsz.
Az asztal egyik fiókjában az említett papírhalom alatt találsz egy viseletes bőrkötésű kis naplót, melyben rövid bejegyzések és pár telefonszám is található. Az írás afféle művészies kézírás jellegű, nehezen olvasható, míg a bejegyzések stílusa elég kesze-kusza. Felületes gyors átnyálazás után úgy saccolod, hogy lényeges infók lehetnek a kis naplóban.
Egy másik fiókban egy kis fém zárható dobozt találsz, ami nincs zárva. Engedve a kíváncsiságban belenézel. Egy fekete pendrive, egy kocsi kulcs, illetve 1000 dollár készpénz van benn.
A helységben az oldalsó fal mellett van még irattartó szekrény is, ahol szintén lehetnek fontosabb infók. Az íróasztalon egy lap-top is található, kikapcsolva, összecsukva. Egyre nyugtalanabb vagy, tudod, érzed, hogy a kutatás elég sok idődet vette igénybe és lassan közeledik a hajnal...

Mégesen-ellenségesen nézem a 4 megjelölt számot...kb 4másodpercig. Ilyen nincs b.... namindegy. A próbálkozásokra nem szánhatok sokat - 10percet max, mert ha nem sikerül, rögzítenem kell a 3 támadót nagyon gyorsan, hagyni egy cetlit, hogy mégis ezmiez és még haza is kell érni...és az egészre van 1 órám.
Persze a számoknak nagyon örülök, de bassza az agyam, hogy fingom sincs ki kicsoda...
- C
- T
- BR
- Daphne
...hmm a C nem helyi, nem biztos hogy jó...a T totál megfejthetetlen. A BR talán a BiztonságiRendszer-re utal? Vagy inkább valaki monogramja...hát talán Daphne a barátnője vagy ilyesmi, legalábbis nagyon remélem. Így megpróbálom az ő számát...és ha csak lehet tollat meg jegyzettömböt készítek elő.
Ha felveszik így nyitok:
- Jó reggelt, Huey Ruckus vagyok és Jason régi katonatársa. Sürgős ügyben keresem...
This message was last edited by the player at 19:43, Wed 07 Feb.

Hosszas csengetés után valaki végre felveszi a telefont. Egy bágyadt, kissé álmatag női hang jelentkezik a vonal végén.
- Jó reggelt! - kis hatásszünet - Őőő, biztos jó számot hívott? Mert bár ismerek pár Jasont, önt nem ismerem, úgyhogy sajnálom, de nemigen tudom, hogy miben tudnék segíteni...

Magamban elátkozom magam...
- Jason Knight-rol van szó. Sajnos csak egy régi száma van meg, az aktuális elérhetősége kell... - igyekszem a helyzethez illően idegesnek hatni - az üzletétöl van szó...

Kis csend hallatszik a telefonban, majd kis idő múlva a női hang újra megszólal:
- Megadom azokat az elérhetőségeket, melyeket ismerek Mr. Knight-hoz.
Két számot diktál le, egy vonalast és egy mobilt. Ezután udvariasan, de határozottan elköszön, majd lerakja a telefont.

Ahogy lediktálta a számokat megköszönöm, majd örülök hogy ő is elköszönt és letette...máris hívom Jason mobilszámát.
Ha felveszi és rögtön a lényegre térek (nem csak az időm, a türelmem is fogytán...):
- Szia Jason, Huey Ruckus vagyok, együtt szolgáltunk a seregben. Az autós üzletedről van szó...gáz van...

A mobilszám tárcsázása után a vonalban egy férfihang jelentkezik, üzenetrögzítő formában. Most nem tudja felvenni, hívd később, bla, bla. Felismered a hangot, ez Knight hangja.
A másik számon a CarShop fővonala jelentkezik be, kapcsolja ezt, kapcsolja azt, stb...

Magamban folyamatosan basszamegelve rögzítem a behatolókat és elhelyez 3 különböző helységben, nehogy egymást szabadítsák ki. Aztán egy papírra nagyon rövid üzenetet hagyok, hogy aki kinyitja az üzletet lássa és ne legyen baj:
"Éjszaka behatoltak az üzletbe 3an - mindegyik ideiglenesen semlegesítve de veszélyesek***. Furgonjuk a műhely bejáratánál parkol, alatta az őrszemük, a kocsit kinyitni veszélyes. Jasonnak is küldtem értesítést" H.R. (*** megírom, hogy melyiket-hol helyeztem el)

Elindulok haza és közben ismét fölhívom Jason-t kihangosítva a telefont és röviden elmondom az éjszaka történteket, hogy ami fontos tudja:
Fel akartalak keresni az üzleteben, mikor egy furgonból 3an kiszálltak és bemásztak a műhelybe. A negyedik a furgonban maradt őrködni és volt vele még valamilyen lény amit végszükség esetén akartak elengedni. Az őrszem kiütése után bemásztam a behatolók után, majd őket is kiütöttem, de mivel nem tudtalak elérni kénytelen voltam valami elérhetőséget keresni...remélem nem maradt rendetlenség utánam. Fú, tök gáz hogy nem volt más ötletem. Végül találtam pár számot, azt hívtam amelyiknél Dahpne volt írva. Tőle kaptam meg a számod, de csak üzenetet tudok hagyni...mielőtt elfelejtem mondani: Huey Ruckus vagyok, még anno a seregben szolgáltunk együtt."

Miután végeztem az üzenettel kinyomom a telefont, majd a lakásban elrejtem magam a nap elől és remélem, hogy a következő éjszaka "kicsit" jobban alakul.

Legyőzött fickók kezeit, lábait összekötöd a talált gyorskötöző hevederekkel, majd elhelyezed őket a kigondolt terv szerint, külön helységekben. Komoly sérüléseik vannak, úgy gondolod nem térnek magukhoz egyhamar. Egyikük talán sosem fog, de ez most már mindegy...
Kurta üzenetet hagysz az üzletben dolgozók számára, magyarázat gyanánt a történtekre, majd távozol a shopból.

Hazafelé vezetve megpróbálod elképzelni, hogyan fognak reagálni a belépő dolgozók, amint szembesülnek a mészárszékké változott helyszínre és a megkötözött, agyonvert fickókra. Lehet, hogy az lenne a legjobb ha először Jason érne oda és el tudná sikálni kissé a színteret, minthogy egy ostoba dolgozó azonnal hívná a yardot amikor meglátja a benti borzalmat.
Valahogy mindig van olyan, hogy egy jó ötlet megvalósítása félresiklik és csak a szar marad utána.

Hamar hazaérsz és szerencsére senki nem áll az utadba a lakásodig; tudod magadról, hogy ilyen állapotban - véresen, elcsigázva - nem lennél túl türelmes beszélgetőtárs. Egyedül Julius fater lakása ablakából szűrődik ki tompa fény, de tudod, hogy ez nem furcsa, az öreg alig alszik és imádja az éjszakai tv sorozatokat, meg a pornó csatornákat nézni. Bevackolod magad és álomba szunnyadsz...