- Sokat segítene, ha tudnád képviselni az ügyünket. Tök korrekt, hogy beleállsz ebbe és odateszed magad. Igen, ez most fontos lenne. A területről szólva a javítóműhely szűk környéke az én területem, illetve Trixie menedéke is a közelben lesz valahol. A vértestvérekről szóló írott és íratlan szabályok alapján a területet nekünk adták és nem tűrhetjük, hogy ilyen feltűnő szabotázs akciókkal vegyenek minket hülyére. Az ilyen békebontókat mielőbb az ítélőszék elé kell cibálni. Erre lennének ötleteim és őszintén szólva magam gondoltam utánajárni e kényes históriának, de lehet jobb lesz ha először megfontoltabban haladunk előre és csak azután jön a tombolás.
Trixie-re nézek:
- Jól mondtam, Te impulzív szépség? De ha kiegészítésre szorul a mondandó, kérlek tedd hozzá, amit kell. Te is vastagon részese vagy ennek, szóval most szerintem az együtt sírunk, együtt nevetünk műsor kezdődik.
Visszafordulva Dawe-hez:
- Ami a tágabb területi hovatartozást illeti, mostanság nemigen voltam benne a főkolomposok játékaiban, úgyhogy róluk Ozzy szerintem többet tud mondani.

Trixie-en már nincs félelem. Teljesen visszanyerte a szoborszerű szépségét a piszok ellenére is.
– Akármi is volt az a figura rettenetesen erős volt. És ötletem sincs mi dolga lehetett vele, de már amikor megbízást adott nekem a járgányra, akkor láttam hogy olyan mint egy űzött vad. Folyamatosan a háta mögé nézett.
Megigazítja a haját és hátradől a székében.
– Az a baleset szerintem már felkeltette qz udvar figyelmét. De lehet nem ártana szólni nekik, még ha nemnis tudják kezelni ezt a valakit.

A legjobb tudásom szerint vázolom a területi felosztásról az ismereteimet (KM segítséget kérek majd benne), aztán hozzáfűzöm:

- Ha gondoljátok, szóljatok az udvarnak, bár van egy olyan sejtésem, hogy ez a támadás egyelőre nem ellenünk irányult. Ha ez lett volna a helyzet, akkor alighanem Jason sem úszta volna meg. Viszont amennyiben ez tényleg a Szabbat és nem egy szakadár Lasombráról van szó, esetleg valami más vértestvérről, aki elsajátította ezt a tudást, azt gondolom, hogy ha a Kamarillát hívjuk segítségül, akkor azzal nyilvánosan állást foglalunk mellettük. Nem tudom, ki volt a megbízód, Jason - ha gondolod, elmondod, ha gondolod, nem -, de ha tudnám, talán jobban be tudnánk határolni, hogy ki vadászhat rá. Eddig minket közvetlenül nem támadtak, és én szeretném, ha a magam részéről ez így is maradna. Éppen ezért a Kamarilla szoknyájához való dörzsölődést nem támogatom. Inkább fogjunk össze, dobjuk össze az erőforrásainkat és éljünk túl a saját erőnkből, mert ha egyszer elköteleztük magunkat az egyik fél mellett, legyen szó bármelyikről, akkor onnantól nincs visszaút. Az adósaik leszünk a segítségért, és azt az adósságot évszázadról évszázadra uzsorakamatostul be fogják vasalni rajtunk, ha akarjuk, ha nem. Ez az én véleményem, de természetesen jogotokban áll nem egyetérteni velem. Lehet, hogy nektek másféle elköteleződésetek van, mint nekem, és nyitott vagyok a véleményetekkel kapcsolatban, de a magam részéről jobban szeretnék nevető harmadik lenni, mint vasdarab, ami a kalapács és az üllő közé szorult.

Elgondolkodok azon amit Ozzy felvetett, majd a következőket mondom.
- Nyilván egyikünknek sincsen szüksége adósságokra. És bár részemről a Kamarilla kötelékébe tartozom, nem azt javasoltam, hogy bújjunk a herceg szoknyája mögé, -  habár egyszer megnézném szoknyában a vén kurafit - de a törvények, törvényeink szerint értesítenem kell az ilyen atrocitásokról.
Mégis csak jobb a vezetés tudtával szétrúgni egy-két hátsót, minthogy ránk húzzák a vizes lepedőt. Vagy tévedek?

Dawy felé fordulok:
- Szerintem nem tévedsz. Sőt azzal akár jó pontot is szerezhetünk a felsőbb körökben, ha értesítjük őket a felbukkant fenyegetésről. Nem gondolnám, hogy ilyen hírek hallatán közömbösek maradnak. Hogyan képzeled az ügy tálalását az udvarban? Szükséges a mi segítségünk ebben? Ha a pontos részletek felidézése miatt szükséges az én jelenlétem is, nekem nem gond...

Lehajtom a fejemet, pár pillanatig elgondolkodok, majd felnézve a másik két vértestvérre válaszolok:

- Nos, igazatok van. Lehet, hogy túl sokáig voltam független és igyekeztem önállóan érvényesülni és túlélni... még mindig ez a célom, de nem akarok egy helyett két hatalmas ellenséget magamnak. Ha mindenképpen állást kell foglalnom, inkább a Kamarillát választom, ahol tudom, hogy mire számíthatok, mint a Szabbat kiszámíthatatlan káoszát. Ismerem annyira a Kamarillát, hogy tudom, ők sem a makulátlan jófiúk társasága, de inkább akkor már a kisebbik rosszat választom. És mivel én ajánlottam az összefogást, tartom is magam hozzá, veletek tartok. Inkább álljon mögöttem is olyan erő, amely képes felvenni a kesztyűt a Szabbat vagy az anarchok ellen, minthogy az is ellenem forduljon. Szóval akkor kihez menjünk?

Jason maga elé meredve, félig Trixie-nek motyogja:
- Döbbenetes. Keményen betámasztott, kurva jól sikerült döfés volt. Ez a támadás egy lupin bőrét is simán keresztülszúrta volna. Durva. És a faszi fel se vette, ráadásul még a megbízót is el tudta ragadni az orrunk elől.
Trixie cinkus mosollyal az arcán válaszol neki:
- Volt már olyan, hogy éles helyzetben én is bénáztam...
This message was last edited by the GM at 11:17, Wed 19 July 2023.

Ott vagytok hát négyen (Trixie, Ozzy, Dawy és Jason) a brooklyni Thanatos Klub privát termében és a történtek, az átélt esemény súlya eléggé nyomasztja a kis csapatot. Miután Ozzy elmondta a véleményét, mindenki szótlanul maga elé mered és a lehetőségeken lamentál.

Tudjátok, érzitek, hogy a súlyos szituáció kapcsán komoly játszma kezdődhet és most itt a lehetőség, hogy aki komolyan gondolja az bedobhatja a kezdőtétet és megpróbálhat érvényesülni az igazán veszélyes ragadozók világában.

Végül Jason felnéz Ozzy-ra, majd Dawy-re és megkérdezi:
- Hogyan tovább szerintetek? Mi legyen a következő lépés?
This message was last edited by the GM at 11:28, Wed 19 July 2023.

- Esetleg a Berg-vonalon is elindulhatunk - mondja Trixie - Nem sokat tudok róla, inkább azt mondanám szinte semmit, de utánajárhatók az infónak. Elég különös vértestvér volt, mintha a semmiből került volna ide, és látszott, hogy tart valamitől, talán sejtette, hogy követik, figyelik...

- A magam részéről azt mondanám, keressük meg a seriffet és mondd el neki, amit láttál. Elméletileg az ő feladata a városban a rend fenntartása, így ha gond van, akkor az valamilyen szinten az ő felelőssége is. Inkább ő tudjon róla előbb, mint a herceg, mert nem akarom, hogy azt higgye, hogy a háta mögött akarjuk a pozíciójára alkalmatlannak beállítani. Kezdjünk nála, és ha ő úgy dönt, hogy a hercegnek is tudnia kell róla - bár szerintem kéne -, akkor megyünk tovább. Tartsuk be a protokollsorrendet, mert nehogy azért üssük meg a bokánkat, mert átugrottunk pár lépcsőfokot.

Sheriff említésére Trixie sokatmondóan félrenéz és fura mosollyal megjegyzi:
 - Na azzal a ringyóval aztán sokra megyünk. De végülis megpróbálhatjuk, ahogy hallottam volt már olyan, hogy jól is csinált valamit. Mondjuk a gangrelek elég különös szerzetek errefelé, van valamelyikőtöknek kontaktja feléjük?

Széttárom a karomat és bocsánatkérő vigyorral Trixie-re nézek.

- Azt nem mondtam, hogy megoldást várok tőle, csak azt, hogy a protokoll szerint neki lenne érdemes először szólni. Nem szeretném, ha a saját bőrömön kéne esetleg megtapasztalnom, hogy ellenségnek sokkal kompetensebb, mint szövetségesnek.

Trixie nyílt kirohanásán láthatóan meglepődök. Persze, nem azért mert ne lenne igaza a serif utóbbi időben előadott gyenge szereplésével kapcsolatban, de...
- Ne becsüljük alá. Nincs eszélyesebb mint egy sarokba szorított farkas. - micsoda metafora.

- Régebben kapcsolatban álltam a vakondemberekkel. Rájuk gondoltál? - A csatornában élő törzs a társadalom perifériáján van. Akár csak az anarch-ok. Akár még kapcsolatban is lehetnek. Így vagy úgy.

Jason hümmögve megjegyzi:
- Szerintem ha a vakondemberek tudnak segíteni (legyenek bárkik is azok), induljunk el ebben az irányban.
Mit tudsz róluk Dawy?

Felhúzom a szemöldökömet.

- A nosferatukra gondolsz? Ha igen, támogatom az ötletet, ha valakinek, akkor nekik biztosan van információjuk. A kérdés már csak az, hogy mit kérnek azért, hogy megosszák velünk.

A nosferatuk említésére meglődés ül ki az arcomra.
- Nem rájuk. A vakondemberek a csatornában élő gangrel kotéria neve. Egy bizonyos Agyar a vezetőjük.
- De abban teljesen igazad van, hogy ők sem fogják ingyen adni a tudásukat.

Bólintok.

- Valóban. Mindenesetre akkor tudjuk meg, hogy mit kérnek az információkért, ha beszélünk velük. Van hozzájuk kontaktod?

(Kérdés a Mesélőhöz: nekem esetleg van hozzájuk kontaktom?)

In reply to Oswald Blake (Ozzy (msg # 61):

Ozzy: Nem kizárt, de gondolkodnod kell és valószínűleg 1-2 telefonhívást is meg kell eresztened.
This message was last edited by the GM at 18:05, Tue 05 Sept 2023.

In reply to Storymaker (msg # 62):

Ozzy félrevonult pár telefonhívást elintézni.

Miután Ozzy visszatér a telefonálgatásból ránézek az órámra, majd megjegyzem:
- Szerintem még belefér az éjjelbe, hogy meglátogassam az udvart és felvázoljam a helyzetet.
- Idő közben felkereshetitek a vakondembereket. Megadom a találkahelyük koordinátáit. - Elgondolkodom, majd még hozzáteszem - vagy mehetünk együtt is.
Bízom benne, hogy az első lépéseket sikerül gyorsan megtennünk, illetve, hogy nem ütközünk már itt akadályokba. Az ösztöneim azt súgják, hogy épp elég kalamajka vár ránk a következő éjszakákon.

- Ha ismered őket akár látásból is, mindenképpen azt szeretném kérni, hogy együtt menjünk, hogy be tudj mutatni. Nem szeretnék ismeretlenül, hívatlan vendégként beállítani közéjük, mert lehet, hogy a kérdések, hogy honnan tudok a helyről, csak az első néhány pofon után következnek.

Jason elgondolkodva bólint.
- Egyetértek, szerintem is menjünk együtt, járjunk együtt a végére a dolognak. Van egy kipróbált járgányom, amivel szerintem nem fogunk kilógni a "vakondemberkörnyezetből", szóval mehetünk azzal.
Trixie-re néz, aki komoly arccal néz vissza rá, majd megjegyzi:
- Szerintem elegen lesztek hárman arrafelé, én inkább végzek egy kis nyomozómunkát a Berg-vonalon, akit ugye az orrunk elől raboltak el. Ha lesz infóm, jelentkezem.

Új fejezet következik...

- Köszönöm Trixie!
Majd a többiek felé fordulok. - Akkor ezt megbeszéltük.
- Viszont, most elmegyek az elysiumba és beszélek... az illetékesekkel. Oda is jönni akartok?

Jason arca széles vigyorra húzódik.
- Mostanában eléggé keveset voltam a nagyjaink körében, úgyhogy igencsak kíváncsi vagyok mi hír arrafelé. Szóval benne vagyok. Akkor először Elyzium, utána vakondemberek? Most van éppen éjfél, szerintem bőven belefér. Ozzy?

- Egyetértek a sorrenddel. Meglehet, hogy a vakondemberek területén mászkálás után nem lennénk eléggé Elízium-képesek, vagy túl sokáig tartana rendbehozni magunkat. Akkor irány az Elízium. Betársulhatok hozzád az útra?

Azzal követem Dawe-et.