A Fáklya Rendjéhez tartozó Lucilla Nővérről már első ránézésre meg lehet állapítani, hogy nem most hagyta el a rendház védelmező biztonságát - a harminc év feletti nő tekintetében nyoma sincs már annak a tűzként tomboló, de türelmetlen és naiv fanatikus tettvágynak amit egy újonc Noviciátuson látni; az ő szigorú, világoskék szemeiben inkább az köszön vissza, hogy sok vért látott már folyni, számtalan katona halt már meg a kezei között, ezek a megpróbáltatások pedig ugyan megedzették hitét és elszántságát, de megfontolttá, óvatossá is tették. Talán pont ezen okból lehet, hogy a mellesleg kifejezetten alacsonynak számító nőt ritkán látni sietni, mozdulatai általában kimértek és lassúak, ez igaz arra is ahogyan beszél, a hangja magas és hangosan is szokta megfogalmazni a mondandóját, mert némileg nagyot hall a sok fegyverropogásnak köszönhetően. Gyakran látni ahogy a felszerelését igazgatja, megannyi orvos eszköz látható fekete páncéljára és övére aggatva, néhány a kesztyűjébe integrálva áll készenlétben, hogy minél gyorsabban láthassa el a harcban sérülteket; mindezek felett a Hospitallerekre jellemző fekete-szürke-fehér-piros egyházi ruházatát hordja. Övén laspisztoly és könyv, rendházának szabályzata látható, bal csuklójára a páncéljához erősítve egy láncbajonett is látható.